Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1947

P. (UEISS J. RIKfiRD o. F. m. „Az értelmesek ragyogni fognak, mint az ég­boltozat fénye, s akik igazságra oktattak so­kakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok." (Dániel 12, 3.) Az ember földi élete a megkezdett örök élet. Ennek jelentős mozzanata az az ölelés, amelyikkel a halál-testvér az el mulandóságból az örökké meg­maradandó életbe viszi át a lelket. Az ér eljut az Óceánba. Fut az emberi élet ezüst patakként bukkanókon, kavicsokon át, árnyas fák, erősen őrző partok között, fut illatos, virágos rétek mellett, amíg elér a Tengerig. Boldog ez a találkozás kettejüknek, fájdalmas a távozás az ittmara­dottaknak. Ez történt P. Rikárd halálával is. Fáradhatatlan dolgos földi életet zárt le ez a halál. Komoly papi élet fejeződött be itt, hogy eltörölhetetlen jeggyel kerüljön át a megszakíthatatlan örökkévalóságba. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom