Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1939

támadást indítottak volna ellene. Tudunk más korok és más orszá­gok elítélendő udvari életéről, nos a Mátyásé nem ezekkél állt egy színvonalon. Hány uralkodót s környezetét nem illetik váddal, akikről pe­dig tudott dolog, hogv náluk nem volt mindig minden rendjén. Miért túlozzunk éppen Mátyásnál? Mert humanista volt, s igy könnyű és tetszetős ez a kiélezés?! Komoly, s ha itt-ott míeg is tévedő, de a fönt emiitett »tisztes­séges élete« megmagyarázható azzal, hogy nem volt egyáltalán idegen a vallástól. Atyja nemcsak a humanista nevelésére fordí­tott gondot, amikor Vitéz Jánosra bizta. Aligha volt már ez a neve­lés is vallásnélküli. De még többet jelentett az, hogy »egy szent szerzetes, Capistranoi János atya és a pápai diplomatia egyik leg­tiszteletreméltóbb alakja, Carvajal János bibornok működtek közre anyjával, hogy lelkében a vallásosság érzését erőssé tegyék«. ( 2 1) Balanyi György is megjegyzi, hogy »a világias szellemű Mátyás lelke mélyén is találunk őszintén vallásos húrokat. Elég e rész­ben azokra a jellemző apróságokra utalnunk, melyeket a pálos történetírók jegyeztek fel róla«.( 2 2) Mindezzel azonban nem az kap hangsúlyt, hogy Mátyást talán szentté kellene avatni, amit a hu­manisták túlzásával mondott róla temetési beszédében Ranzano, aki szólt »az elhunyt király dicső voltáról és erényeiről, kimutat­ván, hogy mily nagy védője volt a kereszténységnek, és mint győz­hetetlen fejedelem oly halhatatlan érdemeket szerzett a római egyház iránt, melyekért megérdemli, hogy a szentek közé soroz­hassék«. ( 2 3) Ez túlzás. Az azonban semmiképen sem tagadható, hogy becsületes ember volt. S ha önmaga nem is emelkedett a vallásos élet csúcsára, de másokban szerette a vallásos élet szép­ségét és gazdagságát. Sőt iiemcsak szerette, hanem őrizte s elő­mozdította. Mátyásnak gazdag s tevékeny életéből ezen a ponton raga­dunk meg egy skálát s a következőkben rámutatunk néhány vonat­kozására a ferencesekkel, s közülük Temesvári Pélbárttal. * * * A ferencrend abban az időben különböző szigorúságú elága­zások, törekvések színtere. A nagyobb csoportot s a legtöbb hivők ezek közül az obszervánsok, a keményebb rendtartásúak vallhat­21. Fraknói i. m. 18. 1. 22. Dr. Balanyi György: A magyar egyháztörténetírás feladatai. Katolikus Szemle 1935. szeptember. 23. Hegedűs István: Gyászbeszéd Mátyás király felett. ITK. 1901. 218. 1 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom