Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1937

37 Ez alapon nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a közszellem kialakulhasson. A környezet szemlélet útján való megismertetésével együtt járt a földrajzi alapfogalmak elsajátítása, így tudtuk azt begyakoroltatni és emlékezetbe vésetni. De megtanítottuk növendékeinket arra is, hogy ne csak nézzenek, hanem lássanak is, hogy tanulják meg a megfigyelés művészetét, tanuljanak meg tapasztalni és a tapasztaltakat úgy a maguk, mint a közösség javára felhasználni. A kirándulásokat a gyakorlati életre szóló készségek elsajátítására is felhasználtuk. Gyakoroltuk a menetelést, a térképolvasást, a szabadban való tájékozódást. Azon voltunk, hogy a kirándulások tanítsák meg a növendékeket fáradalmak, éhség, szomjúság elviselésére, az időjárás viszontagságainak leküzdésére. Ügy véljük, hogy sikerült mindezek alapján növendékeink öntevékenységét felkelteni és így őket a későbbi biológiai kirándulásokra előkészíteni. — A II. osztály tanulmányi kirándulása. 1938. június Ifi. Vezető: P. Németh Pius, P. Habetler Ipoly dr. A II. o. a Kis-Alföldön át Sopronba rendezte meg kirándulását. Ez az egy napos kirándulás éppen úgy szerves része volt az iskolai tanulásnak, mint az évközi kisebb kirándulások. A legalsóbb osztályok kirándulásain földrajzi- és növényföldrajzi tájakat ismertettünk meg. A mull évben ugyanez az osztály az iskola helyéhez közelebb fekvő és tulajdonságaiban Esztergom környékével nagyrészt egyező Gerecse vidékét nézte meg. Most tovább mentünk és megismerkedtünk a Kis-Alföldnek a Dunántúlra álnyúló tájaival. Betanult nevek és a térképen jól ismert városok, folyók, hegyek élő valóságként jöttek elénk. A Gerecse ipar vidéke után más tájjal találkoztunk és újabb természeli adottságok a kisebb tájegységeknek egész sorál mutatták meg. A Dunaalmás-Komárom közli útszakaszon a szigetek sokasága, Komárom és Győr közt a mezők gazdagsága kölötte le figyelmünket. Győr határában láttuk a három nagy folyó hatalmas árterét, Kónyban az öregek még emlékeznek arra, hogy a Hanság egykor odáig ért, tapasztalhattuk tehát az ember táj-átalakító hatását. A tanulók saját szemükkel győződtek meg a négy víz határolta Rábaköznek rendkívüli termékenységéről. Mikor aztán aulóbuszunkból feltűntek a soproni hegyek, megértették a tanulók, hogy a sok táj a Gerecsétől Sopronig egyetlen nagy tájegység, a Kis-Alföld, melyet mi 150 kilóméteres távolságban K-Ny irányban futottunk meg. A magyar tájon megfigyeltük