Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1935

— 7 :— kerülete is alája tartozik 2000 kereszténnyel. Itt is iskolákat, kápolnákat és imaházakat szervez, s a szent ügy érdekében hitoktatókat és hitoktatónőket alkalmaz. 1932-ben leesik ugyan válláról Tongkantchang gondja, de 1933-ban Tsingfeng Nanlóval külön esperesség lesz és ekkor új munkakörbe, Kaichow-ba kerül, hol 90 évvel azelőtt csak tíz volt a keresztények száma, ma pedig 15000. Itteni működését megfelelő segédszemélyzettel kezdte ugyan, de augusztusban óriási megpróbáltatáson ment keresztül. A Sárga folyam ugyanis megáradt és csak missziója területén 600 falut öntött el és 7000 keresztényt tett földönfutóvá. Itt a mentési munkában mutatkozott P. Lischerong „árvízi hősnek", amiért még a pogány elöljáróságok is személyesen dicsérték és köszöntötték ... S már szeptemberben 196 növendék számára öt évfolyamos kollégiumot nyit alsó és felső elemistáknak, s plébániája területén a leány- és fiúiskolák egész raját szervezi meg. P. Szarvas és a többi magyar jezsuiták sikeres munkáját koronázta meg a Szentszék, amikor tamingi missziójukat a mult évben apostoli praefecturává tette és ezzel létrejött az első önálló magyar missió, melynek praefectusa a lángbuzgalmú P. Szarvas lett. Mind P. Szarvas, mind P. Lischerong szép eredményeket feltüntető munkájának sikerében osztoznak az évről-évre, 1927-28-30-33-34-ben egymásután érkezett többi rendtársaik, páterek és fráterek egyaránt. Ezidőszerint 12 páter, 4 teológus és 6 fráter alkotja ennek a virágzó misszióstelepnek vezérkarát, melyhez kiegészítő csapatként társul a kalocsai iskolanővérek derék gárdája. 1926 augusztusában indul Kínába a nővérek előőrse, tíz honfoglaló nővér. Az első évet ők is nyelvtanulásban töltik, majd elfoglalják Tamingshienben (Tamingtól másfél km-nyire) épült anyaházukat és egyéb intézeteiket, s megkezdik áldásos munkájukat a hitoktatónő képzőben, a pogány iskolában és betegkezelőben. 1930-ban megnövekszik a nővérek száma és újabb munkateret foglalnak el Kaichowban, hol szintén hitoktatónőképző, betegkezelő, imaiskola, árvaház és aggnőház van gondjaikra bízva. 1931-ben pedig P. Szarvas kívánságára átvették Tamingban a leányifjúság nevelésére Berendezett miszszióstelepet. A leányok nevelése, tanítása a hivatásuk itt, továbbá kezelik a betegeket, felügyelnek a nők számára berendezett és fenntartott intézményekben, milyenek az aggnők otthona, az árvaház és a veszélyben lévő fiatalasszonyok menhelye, melyekben aztán mindenütt nagyszerűen érvényesülnek istenadta kiváló tulajdonságaik. Nem hallgatható el az az örvendetes tény sem, hogy anyaházukból már kínai bennszülött apácák is kerültek ki, akik a magyar nővérek munkájának még nagyobb lendületet és eredményességet kölcsönöznek. Kissé talán bő részletességgel ismertettem a magyar jezsuiták tamingi missziójának szervezetéi, munkásságát, de csak azért, hogy ne kelljen nagyrészt ugyanazokat ismételnem a magyar ferencesek kínai missziójáról, bárha ez még fiatalabb és közreható létszáma is kevesebb.