Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1935

— 26 :— c) Cserkészet. Intézetünk cserkészcsapatának száma: 830. Neve.:..:Szent Ferenc cserkészcsapat. Parancsnoka: P. Nagy Arisztid, intézeti rektor; Helyettese: P. Szórády Tibor cs. cs. tiszt, a kerékpáros raj parancsnoka. Kiscserkészparancsnok: Dezsényi László cs. cs. csapattiszt. Rajparancsnokok: I. raj (V. osztály) Oszlányi Róbert cs. cs. tiszt, II. raj (IV. osztály) P. Bánás Gyula pr. i. v., III. raj (III. osztály) P. Tóth Móric cs. cs. tiszt. A cserkészek száma: 135, a kiscserkészeké: 105; összesen 240. Ebben a tanévben folytattuk megkezdett munkánkat s bátran mondhatjuk, hogy jó munkát végeztünk. Az egyes rajok bőven foglalkoztak a cserkészpróbák elméleti és gyakorláti elsajátításával, amit a nagy számú és szép sikerű próbázások is bizonyítanak. Csapatunk két tagja résztvett a húsvéti országos őrsvezetői-táborban (Hök), melynek befejezése után sikerrel állották ki az őrsvezetői próbát. Az év elején P. Szórády Tibor ügyvezető parancsnok megalakítja a 20 tagú kerékpáros rajt. Ennek valamennyi tagja hárompróbás cserkész s letette még a kerékpáros különpróbát is. A saját tulajdont képező kerékpárok mellett hat kerékpárt és egy oldalkocsis motorkerékpárt (a nevelőintézeté) bocsájt a raj rendelkezésére. A kerékpáros raj célja a gyakorlati ügyességen kívül az ország megismerése s ezen keresztül a hazaszeretet ápolása és kifejlesztése. A rajok minden hó harmadik vasárnapján kirándulni mentek a környékbeli hegyekbe és alkalmas terepekre. A kerékpáros raj ilyenkor nagyobb túrákat bonyolított le (Pilisszentlélek, Csév, Kesztölcz, Dunaalmás, Visegrád és Piliscsaba). Ezeken a kirándulásokon a cserkészpróbák gyakorlati elsajátításán kívül mindig áldozhattak cserkészeink a nekik kedves és időszerű sportnak (Sí, korcsolya, ródli, futball és egyéb játékok). E helyen beszámolunk mult évi táborozásainkról. Az elmúlt nyáron két álló tábort rendeztünk. Az elsőt Tökölön 40 fővel, június 17—július 3 közt. A másodikat Tiszaburán, július 7—28. közt. Cserkészeink igen jól érezték magukat a táborokban, különösen a tiszaburaiban. Ennek a sikerét Dr. Chikán Béla pestszenterzsébeti polgármester úr áldozatkészsége segítette elő, aki mindent megtett a tábor érdekében. E helyütt is leghálásabb köszönetet mondunk neki. A falu közönsége nagyon megszerette cserkészeinket és tábortüzek meleg hangulata közelebb hozta a nagyobbára protestáns falu népét a tisztára katolikus vallású cserkészeinkhez. Ebben nagy része volt a tiszaburaí református lelkésznek, főjegyzőnek, a református, nemkülömben a rk. tanítónak. Nem hagyhatjuk említés nélkül a hivatalos község áldozatkészségét és szíves szolgálatait (tűzifa, vízhordás stb.) sem. Nyugodtan mondhatjuk, hogy alig részesültek cserkészek annyi jó házikalácsban, süteményben, mint Tiszaburán, mert a jó tiszaburai mamák sohsem jöttek ki üres kézzel a tábortűzhöz, mivel tudták azt, hogy a cserkész-gyomornak még a sok jó sem árt meg. Ez úton is hálás köszönetet mondunk mindazoknak, akiket illet.