Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1934

Ferences múzeum. Noha „az idők változnak", mégis örök igazság marad a régi közmondás: „A történelem az élet mestere". Ami megtörtént, az mind okulásul szolgál az ismeretekre éhes nemzedékeknek és pedig részint művelődési szempontból, másrészt a nagy világegyetem anyagi és szellemi fejlődésének szemléletéből merített megdönthetetlen igazságok megismerésének szempontjából. A homo sapiens megjelenésének idejétől kezdve egészen addig a korig, amelyben még nagyszerűeket alkottak az emberek és maradandóságra törekedtek, a művelődés összes terein a lelki tehetségek kibontakozásának összes elemei 50%-ig felülmúlják a modern kor alkotásait. Sőt, szemlélve a kőkorszaknak, a la Taine, Hallstadti ásatások örökké szép emlékeit, önkénytelenül szembeötlik, hogy manapság a régi szépet utánozzák. Ami művészit európai, ázsai vagy afrikai országok felmutatnak, azt nem tegnap készítették villamos motorok beállításával, hanem évezredekkel ezelőtt és a római korszak Keletről rabolt kincsei már régiségek voltak. Egy kőkorszakbeli urna időbeli távolsága a modern meisseni nagy virágvázától valóban tekintélyes, azonban báj és tökéletesség tekintetében az a régebbi minden kritikán felül áll. Ehhez nem is számítva az előállítási eszközök kezdetlegességét, amikor csak a kéz dolgozott a szellemi tehetség prepotentiájával. És így mehetünk végig a sablonszerű művelődési korokon egészen a lezajlott 1914—18-as nagy világháborúig, mely eleddig nem létező furcsaságokat produkált, amelyek ma már csak emlékek, melyeket büszkén el-elnézeget a sors kifürkészhetetlen kegyelméből még életben maradt frontharcos-bajtárs, de megtekinthet a világháború utáni nemzedék is. A háborús emlékek gyűjtéséhez a következőképpen jutottam. Egy történész-rendtársamnak szándékában volt a németújvári ferences plébánia ^községében még élő frontharcosok életrajzát megírni, különösen azokét, akik többszörös tűzben voltak, vagypedig a nehéz hadifogság gyötrelmeit szenvedték át. Ezen terv csak általam került kivitelre és 5 kötetben leírva meg is található a németújvári rendház kis történelmi múzeumában. Amikor az egyes frontharcosokat kihallgattam és papírra vetettem életrajzukat, szívesen átadták emlékeiket, éspedig fényképeket a harctérről, tábori levelezéseiket, gránátrepeszdarabokat, melyektől megsebesültek, sőt kitüntetéseiket is. így halmozódott össze kb. 2000 drb. háborús emlék, melyek a németújvári rendházban vannak