Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1941

6 Árpádházi Boldog Margit a - szent. * Ha a Margithidról lekanyarodunk a Szigetre, balkézfelől a partifürdőre és annak léha, lármás világába kerülünk. Jobbkézfelé-menet pedig arra a helyre jutunk, ahol egy-két rom méláz B. Margit idejéből. A Sziget mai arculatában a világ hű képére ismerünk. Elmélkedésünkben a Szent és az evilági ember között feltetsző különbséget kívánjuk bemutatni. A Szent nem alkuszik. A köznapi ember folyton azt teszi. Tűz és víz között kiegyezését keresi és ördög és angyal közt barátságot kíván létesíteni. Nem egyszer egy tál lencséért főbenjáró dolgokat cserél be. Az Istent magát is képes elhagyni esendő teremtményekért. A Szent minél többet akar adni Istennek. Ha teheti, mindenét odaadja. A hétköznap embere csak töredékeket és részletet ajánl föl. Az ilyen ember attól fél, hogy veszít akkor, ha ad. Pedig a Szentnek van igaza: aki Istennek ad, az csak nyer és többje lesz. A köznapi ember az időnek dolgozik, és az idő elnyű, elrutít, elpusztít mindent. A Szent az örökkévalóságnak munkálkodik. Örökké fiatal is marad ezért a Szent: érzésben és lélekben. Isten, aki „ifjúi örömmel tölt el" (Zsolt 42, 4) a Szentet szép cselekedeteivel együtt halhatatlanná teszi. A szürke ember törpe. Távlatai egy hangya-, egy leveli béka-, vagy vakondok távlata. A Szent távlatát mégcsak nem is a sztratoszféra méreteivel mérjük, hanem az „örök halmok" dimenzióival. A földi ember Babylonban, Bábelben él, esetleg egyenesen Sodomában és Gomorrában tengődik. Akárhányszor a sertések eledelével csillapítja szörnyű éhségét. Az égre néző ember Jeruzsálemben lakik és az angyalok kenyerével táplálkozik, amely minden gyönyörűséget magában foglal. A tucatember szeszély szerint szeret a — megúnásig. Önös a szeretete, benne a halál fulánkjával. Állhatatlan, visszataszító tud lenni a szeretete és egyszerre csak kimerül a nagynak és végtelennek hitt szeretet! Sőt gyűlölet lesz a nagy érzésből, egy szomorú napon. Ezzel szemben a Szent szeretete: Krisztus Urunk szeretete. Önzetlen, állhatatos, meg nem fogyatkozó, édes, tiszta szeretet ez. A földi ember oly hamar kimondja: elég! Az égre néző ember jelszava: amplius: még többet! B. Margitban a „Szent"-nek most vázolt összes jellemvonásait feltaláljuk. Nem alkudozott. Folyton adott. Az örökkévalóságnak élve végtelen távlatokkal dolgozott és nagyon szeretett. Azonban nemcsak a földre néző ember és a Szent között figyelhető * A triduum második napján elmondotta- Dr Brückner József szemináriumi rektor.