Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1941

47 Filmoktatás. Bámulatos az az eredmény, amelyet a modern technika alig 90 év alatt a mozgógép vetítése terén elért. Az első számbavehető konstrukció Stampfer bécsi mértan-tanár stroboskopja, amely 1823-ban, ha kezdet­legesen is, de mégis mozgást jelenített meg. Ezt követte a kísérletek egész sora. A fényképezés segítségével sikerült összekapcsolni a moz­gásábrázolást és képvetítést, így 1895-ben már bemutatták Párisban az első mozgóképvetítést. A hanghullámok lefényképezésével rákerül a filmszalagra a hangcsík, amelyet a fotocella, hanggá változtatható elekt­romossággá alakít át és ezzel 1923-ban megvalósul a hangos film. A film, mir/t kultureszköz csakhamar az iskolai oktatás nélkülözhe­tetlen eszköze lett. Franciaországban 1914-ben, Angliában 1917-ben kísér­leteztek a film iskolai használata céljából. Svédországban 1921-ben intéz­ményesen bevezették a filmoktatást. Németország 1924 óta minden isko­láját ellátta filmvetítővel, 1934 óta pedig keskenyfilmmel, amelyet a kultúrállamok 1934. nyarán tartott nemzetközi filmkonferencián okta­tási célokra elfogodtak az egész világon használatos 35 mm-es normálfilm­mel szemben. Olaszországban 1937-ben államilag szervezték meg a film­oktatást. Hazánkban 1924-től 1934-ig kevés szerepe jutott a filmnek az iskolai oktatásban, inkább csak kulturális célt szolgált. Filmoktatásunk annyiból áilt, hogy iskoláink testületileg tekintettek meg időközönkint egy-egy kulturfilmet. A m. kir. VKM. 1934-ben államilag szervezte meg a film­oktatást, amely most örvendetesen mind nagyobb tért hódít. Ebben a tekintetben sem maradunk mögötte a többi európai államnak. Iskolánkban évek óta tervszerű előkészítő munka folyik filmoktatás megvalósítására. Az előkészítő munkában első lépés volt a szükséges, jelentékeny tőke előteremtése. Az 1935-36. iskolai évvel kezdődőleg a növendékektől évenkint 3 P filmdíjat tartalékoltunk. Ez az összeg kamataival együtt 4965 P-re növekedett. Ezt fordítottuk vetítőgépek beszerzésére és vetítő­terem felszerelésére. Két vetítőgépünk van. Az első beszerzés egy 1318 P értékű epidias­kop, a második egy 354 P-s könnyen hordozható Agfa Karator filmkockás vetítőgép ugyancsak hordozható 176 P értékű gyöngyvászon ernyővel. A Terta hangos keskenyfilm vetítőgépet a Telefongyár R. T. technikai akadályok miatt nem tudta leszállítani. Vetítőtermünk 84 m 2 területű. Fel van szerelve 222 P értékű sínben futó impregnált vászonredőnyökkel és 10 m 2 nagyságú fali ernyővel. Ez a terem csak az epidiaskopikus és keskenyfilm vetítés céljaira van beren­dezve. Minden osztály hordozható klott függönyökkel könnyen elsötétít­hető oly mértékben, mint amilyen mérvű elsötétítést kíván a filmkockás Karator gép.

Next

/
Oldalképek
Tartalom