Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1940

25 szőr gúnnyal csipdesi őket, s minduntalan szemükre hányja, hogy csak az Egyházukat szolgálják, és a saját jólétüket, de nem Krisztust, akitől igen eltávolodtak. Szabolcskáho-z írt egyik levelében, melyben Pestre hívogatja, így ír: „Te akkor jöhetsz, mikor akarsz, tinektek úgy sincs semmi dolgotok. Ti kálvinista papök vagytok a legnagyobb urak a világon. Egyszer egy héten papoltok, azután egész héten át sakkoztok, kártyáztok, vagy olvastok a kaszinóban." Átkozott józanság c. novellájában: „Ételért ki lelkesedik? A gyermek, az agg, a kanonok." Sokszor legszebben induló munkáit is disszonánssá teszi egy-egy megjegyzése a vallásra, vagy a papságra. Még akkor sem tud az átlagon felülemelkedni, mikor olyan papi jellemet rajzol, kivel úgy érezzük, hogy maga is rokonszenvez. Pl. Bibi c. regényében Lukács pap alakja: ,,.. .az író semmit sem tud éreztetni abból a bonyolult értelmi és érzelmi világból, melyet a teológiai-filozófiai iskolázás és a szemináriumi nevelés szükségkép kifejleszt a papi lélekben. Lukácsnak csak a hivatala papi a regényében: leke semmiben sem különbözik a költőnek attól a számos, szegénysorsú fiatalemberétől, akik úri családoknál nevelősködnek." Regényalakjaiban legtöbbször az író jólismert arcképére bukkanunk: „Lukácsnak lelkén az egyéni és közéletnek majdnem minden problémája egyéni élményhullámok alakjában vonul át, hogy végül a bölcs, vallásos megnyugvás és az apostoli szeretetmagasságában végezze körülbelül ott, ahová belső fejlődés végén a költő eljut." 7

9- Lukács pap épen úgy nincs meggyőződve a kat. vallás igaz voltáról, mint maga Gárdonyi. Az Isten rabjaiban szereplő szerzetesek ugyanazokat a filozófiai elveket vallják, mint maga Gárdonyi. -— Gárdonyi nem érti a papi-szerzetesi hivatás isteni erejét. A kényszerítő körülmények, vagy csalódás az, ami erre a pályára viszi regényhőseit. (Isten rabjaiban: Jancsi fráter; — A báró lelke, A mult velünk él.) A szerzet estiökben Boldog Margit kivételével, ki mint „égi liliom", mennyei jelenésként lebeg a föld mocsarai felett, legtöbbször úgy ír, hogy igen messze jái az igazságtól. Szinte mindegyikben szeszélyt, állhatatlanságot, cselszövést, kedvességgel kendőzött érzékiséget, csalódást, gyötrődést és sejtelmes merengést szimatol egy örökre tiltott valami után, amiről lemondtak. Ingerlő titkok chaotikus gomolyát képzeli oda, ahol a Lélek zivatarai zúgnak, amelyekkel lelkeket formál, so. /.) Gárdonyi vallása. Láttuk eddig, hogy a katolikusnak keresztelt Gárdonyi sok mindent nem tudott megérteni és ezért sok mindent nem is szeretett vallásában. Idevonatkozó véleményét összefogva olvashatjuk Az a hatalmas harmadik c. regényében.: „Vallásomnak sok minden rojtját-bojtját, korhadt gerendáit nem szeretem. A papjainak bűnös hanyagságai, tunyaságai a cselekvő emberszeretet terén. . . hogy martalékul engedték oda a szabadkőművesek világüzelmének. . . a latinsága, taljánsága. . ., nyílt bitangolása a pápaságnak, hogy csak talján ember lehet az öt világrész kereszténységének feje.,,