Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1940

25 szőr gúnnyal csipdesi őket, s minduntalan szemükre hányja, hogy csak az Egyházukat szolgálják, és a saját jólétüket, de nem Krisztust, akitől igen eltá­volodtak. Szabolcskáho-z írt egyik levelében, melyben Pestre hívogatja, így ír: „Te akkor jöhetsz, mikor akarsz, tinektek úgy sincs semmi dolgotok. Ti kálvi­nista papök vagytok a legnagyobb urak a világon. Egyszer egy héten papoltok, azután egész héten át sakkoztok, kártyáztok, vagy olvastok a kaszinóban." Átkozott józanság c. novellájában: „Ételért ki lelkesedik? A gyermek, az agg, a kanonok." Sokszor legszebben induló munkáit is disszonánssá teszi egy-egy megjegyzése a vallásra, vagy a papságra. Még akkor sem tud az átlagon felülemelkedni, mikor olyan papi jellemet rajzol, kivel úgy érezzük, hogy maga is rokonszenvez. Pl. Bibi c. regényében Lukács pap alakja: ,,.. .az író semmit sem tud éreztetni abból a bonyolult értelmi és érzelmi világból, melyet a teo­lógiai-filozófiai iskolázás és a szemináriumi nevelés szükségkép kifejleszt a papi lélekben. Lukácsnak csak a hivatala papi a regényében: leke semmiben sem különbözik a költőnek attól a számos, szegénysorsú fiatalemberétől, akik úri családoknál nevelősködnek." Regényalakjaiban legtöbbször az író jólismert arcképére bukkanunk: „Lukácsnak lelkén az egyéni és közéletnek majdnem minden problémája egyéni élményhullámok alakjában vonul át, hogy végül a bölcs, vallásos megnyugvás és az apostoli szeretetmagasságában végezze kö­rülbelül ott, ahová belső fejlődés végén a költő eljut." 7 9- Lukács pap épen úgy nincs meggyőződve a kat. vallás igaz voltáról, mint maga Gárdonyi. Az Isten rabjaiban szereplő szerzetesek ugyanazokat a filozófiai elveket vallják, mint maga Gárdonyi. -— Gárdonyi nem érti a papi-szerzetesi hivatás isteni erejét. A kényszerítő körülmények, vagy csalódás az, ami erre a pályára viszi regény­hőseit. (Isten rabjaiban: Jancsi fráter; — A báró lelke, A mult velünk él.) A szerzet estiökben Boldog Margit kivételével, ki mint „égi liliom", mennyei je­lenésként lebeg a föld mocsarai felett, legtöbbször úgy ír, hogy igen messze jái az igazságtól. Szinte mindegyikben szeszélyt, állhatatlanságot, cselszövést, kedvességgel kendőzött érzékiséget, csalódást, gyötrődést és sejtelmes meren­gést szimatol egy örökre tiltott valami után, amiről lemondtak. Ingerlő titkok chaotikus gomolyát képzeli oda, ahol a Lélek zivatarai zúgnak, amelyekkel lelkeket formál, so. /.) Gárdonyi vallása. Láttuk eddig, hogy a katolikusnak keresztelt Gárdonyi sok mindent nem tudott megérteni és ezért sok mindent nem is szeretett vallásában. Idevo­natkozó véleményét összefogva olvashatjuk Az a hatalmas harmadik c. regé­nyében.: „Vallásomnak sok minden rojtját-bojtját, korhadt gerendáit nem szeretem. A papjainak bűnös hanyagságai, tunyaságai a cselekvő emberszere­tet terén. . . hogy martalékul engedték oda a szabadkőművesek világüzelmé­nek. . . a latinsága, taljánsága. . ., nyílt bitangolása a pápaságnak, hogy csak talján ember lehet az öt világrész kereszténységének feje.,,

Next

/
Oldalképek
Tartalom