Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1939

3 Húsz évvel ezelőtt a magyar szerte nézett és nem találta honját e hazában. A világháborúban vérzett és elfáradt hazánkat megcsonkították, királyunkat elűzték, alkotmányunkat szétrombolták. Minden határunkon ellenség állott, a határokon belül pedig javában dühöngött a vörös pokol zivatarának örült kavargása. Már-már úgy látszott, hogy a vörös áradat jóvátehetetlenül elönti az országot. De a jó Isten megkönyörült a szegény magyar népen, vezért küldött, aki égő lelkesedéssel, lángoló hazaszeretettel megragadta a hanyatló Máriás és nemzeti színnel szegélyezett lobogót és alája gyűjtötte a hívó szózatra gyülekezőket. E kis nemzeti hadsereg élén vonult be Horthy Miklós az ország fővárosába. Sastollas vitézeivel végig robogva a romok között a csüggedés, a reménytelenség és szomorú pusztulás útját a feltámadásban való hit virágaival hintette tele. Helyreállt a jogbiztonság, az alkotmányos élet és a hálás, erörekapott nemzet március hó elsején kormányzóvá választotta Horthy Miklóst. Ezzel megkezdődött a komoly országépítő munka. A kihűlt családi otthonok ismét átmelegedtek, a gyári szirénák megszólaltak, a munkahelyeken megkezdődött a fegyelmezett munka, a nemzet és kormányzója közös erővel hozzáfogott az építéshez. Kormányzónk rendithetetlen hittel és kitartó erővel helyreállította országunkban a keresztény erkölcs uralmát. Húsz éves szeretettel, türelemmel, megértéssel és igazsággal gyakorolja a főhatalmat. Egyéniségének szuggesztív ereje, a végtelen megbecsülés, szeretet és hála, mellyel népünk körülveszi, az ország rendjének legfőbb biztosítékai. Országmentö munkájával a külföld csodálatát, nagyrabecsülését és tiszteletét is méltán kiérdemelte. Főméltóságú Urunk politikájával és külföldön tett látogatásaival elérte azt, hogy ismét jelentős tényező lettünk a nemzetközi életben. Honvédségünket nagyszerű,