Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1936

Uenluí Hl. Sfzecéna Az idei Veni Sancte ünnepi hangulatába egy fájó akkord búgott bele : a Szatmári Irgalmas Nővérek magyarországi tagozatának helyettes tartományi főnöknőjét, a vízivárosi zárdának több mint 30 éven át volt főnöknőjét, Benkő M. Szerénát Szatmár püspöke felmentette állásából. Fáradhatatlan tevékenységben, mindig másokért lángoló buzgó­ságban, heroikus erővel véghezvitt alkotásokban gazdag évtizedek fér­fias energiájú munkája ért ezzel véget. Benkő M. Szeréna szentpáli egyszerűséggel, alázatossággal hajtott fejet, és amilyen csendben, észrevétlenül jött egykor a vízivárosi zár­dába, épp oly csendben és észrevétlenül távozott nagy alkotásainak helyéről, és vonult vissza az elaggott Irgalmas Nővérek Szent József otthonába, hogy ott a lelki elmélyedés csendes magányában, a vissza­emlékezések oly könnyesen szép és fájó merengéseiben, a csak nagy és nemes lelkeknek adatott mindenen felülemelkedés istenközelségbe szárnyaló, lelketégető vigasztalásaiban élje ezentúl életét. üe az elismerés, a hála itt is felkereste. A Kormányzó Úr Ofő­méltóságának legfőbb elismerését, a Signum Laudis-t már évekkel ezelőtt megkapta. Most a Kultuszminiszter Úrnak elismerését és kö­szönetét kifejező iratát a tankerület Főigazgató Ura, Dr. Kemenes Illés hozta el; Esztergom sz. kir. megyei város nemes közönségének háláját és köszönetét pedig — díszes, aranybetűs oklevél formájában — Glatz Gyula polgármester, dr. Brenner Antal főjegyző és dr. Sántha József tanácsos nyújtották át. Nem részletezzük, nem fejtegetjük Benkő M. Szeréna munkásságát. Böviden csak annyit: Benkő M. Szeréna 30 éves főnöknősége hatalmas és jelentős fejezet az irgalmas Nővérek rendje történetében, de hatal­mas és jelentős fejezet a magyar nőnevelés történetében is. 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom