Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1934
12 tisztaságban ábrázolja. Fején tündöklő csillagkorona, körülötte lebegő angyalok, ruhájának szegélye alig érinti a földet, és lába alatt az érzékiségnek letiport kigyója. Ehhez a Szűz Máriához vezetjük — édesanyák és édesapák — kicsi leányaikat és azt mondjuk : ennek a Szűznek ajánld fel a te szűzi szivedet, ennek az oltalmába, védelmébe helyezd a te szivedet! És Szűz Mária az anya.. . ^Ragyogó fényözönben, mintha napsugárba burkolódzott volna szemében az anyaság magasztos szent, elragadtatott örömével, karjaiban a testet öltött örökkévalóság, végtelen jóság és szépség, az isteni Gyermek... Ehhez az Anyához fogjuk elvezetni — édesanyák és édesapák — serdülő leányaikat és fogjuk mondani: tanuljatok ettől az édesanyától áldozatos, a szivet tövisekkel sebző szeretetet... Ez a kongreganista ideál! Mária, a Szűz és az Anya ! Ez az ideál, amelynek ellentmond, amelyre rácáfol az élet? Volt-e kor, van-e, lesz-e kor, amelynek nem volt, nincs, vagy nem lesz szüksége tiszta lelkű, nemes, szilárd, megingathatan jellemű hajadonokra, nincs szüksége áldozatos szeretettel telített lelkű édesanyákra, amelynek nincs szüksége szűzmáriás lelkű, kongreganista hajadonokra, édesanyákra? Mert hisz a szűzmáriás, kongreganista lelkület a forrása mindannak a szépnek, jónak, nemesnek felemelőnek, annak a genial — weiblich Frauentumnak, amely révén a nő — akár a világtörténelem tág perspektíváiban, akár a kulturális élet szédítő forgatagában és sodrában, akár a kis család enyhe, csendes, szelíd, szivetdobogtató melegében és boldogságában a férfinak istentőlrendelt munkatársa lehet... Ismét Windthorsthoz fordulok : Gyakran megtörténik — mondja — hogy a nők beszélgetés közben felvetik a kérdést: hogy is fényképeztessék le magukat? Az anyáknak szeretném mondani: fotografáltassa le magát akkor, mikor kicsi gyermekét a katekizmusra tanítja ... És a hajadonoknak: addig a percig, míg a fátyolt fel nem veszi — akár a menyasszonyi fátyolt, vagy az örök szüzesség fátyolát — fényképeztesse le magát a rózsafüzérrel a kezében . . . Katekizmusra tanító édesanyák, rózsafüzéres hajadonok . .. ezek a kongreganista eszményképek... * * * Hozzátok, kedves kis kongregánistáim, ez alkalommal csak kevés szavam van. Hisz ma reggel a templomban, a felvétel szertartásakor hallottátok, hogy mik lesznek a ti kongreganista kötelességeitek és ti örömmel vállalkoztatok azoknak teljesítésére. Az apostol szavával fordulok hozzátok : Gaudete, iterum dico gaudete, sed semper in Domino. Örüljetek, ismét mondom, örvendezzetek, de mindig az Úrban! A mai kongregációs ünneptek tiszta nemes, szép öröme sugározza be egész élteteket. Mi örvendező lelkeket akarunk nevelni, mert hisz az élet