Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1932

7 Ma már közhellyé lett s végre belátjuk, hogy nemcsak gazdasági válságok idejét éljük, hanem válságban tengődnek a lelkek is, sőt már ki merik mondani s nyiltan hangoztatni, hogy először a lelkek válságét kell megoldani s ennek természetes velejárója lesz a gazdasági nehézségek megoldása. Hassa át a lelkeket Krisztus evangéliumának szelleme s cselekedjenek, éljenek annak tanítása szerint: eltűnik a nyomor ,a könny, a szenvedés az emberek arcáról. De Krisztus evangéliumának csak az lehet és lesz harcosa, aki tud imádkozni. Az lesz az emberiség legnagyobb jótevője, aki megtanítja azt imádkozni, imádkozni hittel, bizalommal, megnyugvással; aki megtanítja arra, hogy először az Isten országa épüljön ki s akkor a földi ország is paradicsommá változik siralom völgye helyett s akkor ismét helyreáll a lelkek harmóniája, megbékélése. S ebben a tekintetben is B. Margit példája kell, hogy világítson előttünk, aki oly sokszor elmaradozott az Isten házában, míg mások szórakoztak s megvonva magát a templomnak félreeső zugában — nem az első padban — odaadóan imádkozott mindenért és mindenkiért, imádkozott azért, hogy tudjon lemondani. S imádkozott a Hazáért is. Mi sopánkodunk, jajgatunk, panaszkodunk, a megélhetés nehézségeit emlegetjük. Óh, ha ugyanannyiszor kérnők a mindenható Istent, hogy vegye le rólunk nehéz kezét... már előbbre volnánk. B. Margit ezt tette, pedig édes Hazánknak állapota akkor még sokkal siralmasabb volt, mint ma. Akkor felperzselt falvak, emberi hullák jelezték a tatár hordáknak útjait, a lakosság erdőbe, mocsarakba húzódott a gyilkos horda elől, akkor nem rengtek buzakalászok a magyar rónán, hanem műveletlen volt minden föld; nem volt kenyér, nem volt ruha... de volt imádkozni tudó hit, volt lemondani tudó erő, volt erős élniakarás királyban s nemzetben s IV. Béla király az ország második megalapítója lett, pedig véres harcokat is kellett vívnia elleneivel meggyengült néppel, puszta kézzel. De ott őrködött mellette leánya imádságaival és lemondásaival szerzett érdemeivel az Isten trónjánál és édes hazánk újra talpra állott. Ezeket jelenti számunkra az a tény, hogy ennek az iskolának címében B. Margit neve szerepel címül, díszül, intő például, tanulságul, bátorításul. Lemondás és imádság. B. Margit életének egyik bájos legendájával fejezem be. Egy alkalommai kis társnőivel játszadozott az ötéves gyermek. A rossz idő elől beszorultak a kolostornak egyik termébe. Egyszercsak azt kérdezi a kis Margit, akarjátok-e, hogy kisüssön a nap. Akarjuk — volt az általános kívánság. S erre arcra borulva bensőséges imába merült: s a nap kisütött azonnal. Lemondással átszőtt imádsággal, Legyen meg a Te akaratod — lélekkel imádkozzunk B. Margit példáján az ő hegyeket átemelni tudó bizalmával s akkor kisüt a nap a magyar Égen is.