Szent Margit katolikus leánygimnázium, Esztergom, 1931

14 Változások a tanári testületben. A rendi főelőljáróság Lakos M. Ray­munda tanárnőt a budapesti képzőművészeti főiskolára küldte tanulmá­nyainak befejezése végett. Fájó szívvel vettünk tőle búcsút, ki a termé­szetrajz és torna lelkiismeretes, pontos és nagy szaktudásra valló tanításával örökítette meg nevét intézetünk történetében, — jóságéval és szeretetre­méltóságával emlékét növendékei szivében. Az intézet fejlődésének megfelelően bővült a tanári kar. Az I. o. vezetésével a rendi Főelőljáróság Bartos M. Angelika nővért bízta meg, ki a Rend polgári iskoláiban fejtett ki éveken keresztül buzgó, eredmé­nyes nevelő és oktató munkát. Őszinte kollégiális szeretettel fogadtuk még Fábián Ilona és Hor­váth Mária középiskolai tanárnőket is, kiknek igazi munkaterük ezévben még a tanítónőképző volt, iskolánknál egyelőre óraadó tanerőkként sze­repeltek. Március közepén az intézet igazgatója súlyos beteg lett. Megrongált egészségének helyreálltáig az iskolafenntartó Tihanyi Miklós tanárt bízta meg a helyettesítéssel. Vallás-erkölcsi és fegyelmi állapot. A tanulók vallás-erkölcsi neve­lése és oktatása az 1900. évi püspöki kari rendelet értelmében, szelle­mében és utasításainak megfelelőleg történt. A növendékek a tavasz-nyári és őszi hónapokban mindennap sz. misét, vasár- és ünnepnapokon egész évben sz. misét és exhortációt hallgattak. Az év folyamán hatszor : szeptember 16-án, november 19-én, december 8-án, január 19-én. március 4-én és junius 3-án közösen járultak a szentségek­hez. — A tanári kar minden alkalmat felhasznált a vallás-erkölcsi élet kimélyítésére, erősítésére és öntudatosítására. Ezt célozta az „Elő Rózsa­füzér Társulat" megszervezésével, a vallásos könyvek és folyóiratok meg­kedveltetésével, a havi szentségimádással, stb. Március 1-én d. u. kezdőd­tek, március 4-én a közös szentáldozással végződtek az évi lelkigyakor­latok, melyek alatt az egész napon együtt tartották őket az osztályfőnö­kök és külön foglalkoztak velük. A szentbeszédeket Ecker Jenő Szent Anna-házi hitoktató tartotta. Még ebben az évben a polgári iskola lelki­gyakorlatához kapcsolódtunk, jövőre már ezt is önállóan végezhetjük. Iskolai ünnepségeink is részben vallásos jellegűek. így Szent Erzsé­bet, Boldog Margit napján tartott kis ünnepségeink első programmpontja a szentmise-hallgatás, szent áldozás volt. Testületileg vezettük még szent­misére növendékeinket Szent Imre és Szent József napján, halottak nap­ján és minden hazafias ünnep- és szünetnapon, így október 6-án, de­cember 6-án, március 15-én. A másvallásúak külön hittanórára jártak. Lelkészeik időnkint érte­sítik az igazgatót tanulóik viselkedéséről és a hittanban való előmenete­léről. A vallásosság mellett a hazaszeretet szent eszméit is ápoltuk, éleszt­gettük az ifjúság lelkében. Arra törekedtünk, hogy átitassa lelküket a dolgozó, tűrő, áldozatokra kész hazaszeretet eszméje. Október 17-én egy órát a finn-magyar testvériség megismertetésére fordítottunk. Fölhív­tuk növendékeink figyelmét a magyar nép nemzetalkotó és fenntartó erejére, amellyel elszakadva rokonaitól, egyedül, testvértelenül, ellensé­gektől körülvéve, folytonos harcok között bár, fenn tudta tartani, meg tudta védeni hazáját. — Október 30-án, a takarékossági napon, a taka­rékosságot, mint erényt és mint nemzeti kötelességet iparkodtunk tanít­ványainkkal megszerettetni. — A könyvnapon a magyar írók, költők és

Next

/
Oldalképek
Tartalom