Városi reáliskola, Esztergom, 1947
Az_i skola_t őrt éne Je 19_44;_szö2 t ember=lrlS4§..i^iäf--29-i3i: 1944-45. taflöv. Ez a tanév as iskola történetében a 1eg gy&оsabb volt. Tele veszteséggel és szomorúsággal. A háborús események gyors iramban következtek egymás után.A szeptemberi javítóvizagálátoknál 5-én már bomba esett Esztergom városára. Ettőlfogva a légiriadók hetenként 2-3 Ízben szakították félbe a tanítást. Szeptember 6-án Veni Sancte-Val nyitottuk meg a tanévet. Az iskola épületében azonban nem sokáig maradhattunk. Erdély folől megkezdődött karavánszerüen a menekülők vándorlása. Esztergom városa szemtanúja volt annak a sok nyomorúságnak, amit a vége- hosszában beláthatatlan kocsisor mutatot-c az utcákon. Д hadseregek egyes kötelékei is erre felé vonultak vissza. Iskolánk épületét október 10-én ki kellett ürítenünk a katonaság részére. Az irodát és n tanáriszobát elfoglalta a törökszentmiklósi kiegészítő parancsnokság. Az iskola tehát október 11-én felköltözött a Káptalan-téri Széchenyi- internátusba. Obermüller Ferenc igazgató ide■szállíttatta fel a 8 osztály részére szükséges padokat, mig a többi bútorokat egy nagyobb teremben raktározták el az iskola épületében. A tanítás azonban a K-.pt•’lan-téri internátusbán is alig tartott 16 napig, mert állandóan légiriadó volt, s a tanulók majdnem minden harmadik nap 1-2 órát az óvóhelyen töltöttek. Október 29-én végleg be kellett szüntetni a tanítást, mert a hadi'események és a légitámadások már az ország egész területén rendszeresen megkezdődtek. Esztergomot első nagyobb légitámadás december 8-án érte, a zárdái leányiskolák szenvedtek nagyobb károkat, mert a támadás a nagy Duna-hid ellen irányult. December 18-tól kezdve minden éjjel rendszeres légitámadás volt a város ellen. A német rombolószellem deceníber 26-án reggel 7 órakor felrobbantotta a hatalmas Duna-hidat ds a 2 kisebb szigeti vashidat. A házak ablakainak legnagyobb része betörött, s a város lakosságában halotti félelem támadt. A németek kivonulását a város lakossága ernyedt félelemmel nézte, s nem tudta megakadályozni, hogy a német SS katonák a magyarok bútorzatát és értékes holmiját el де hurcolják. December 26-án reggel bejöttek az orosz megszálló csapatok. A város csőcselcke most felhasználta a zavaros helyzetet, s a kiürített gimnázium épületéből sok mindent elhurcolt. Január 6-án ismét a németek jöttek be a városba, s ekkor megkezdődött a nyilas rablógazdálkodás és a rémuralom. Iskolánk tanulói örökös rettegésben éltek, melyik napon hajtják el őket vad könyörtelenséggel a nyilas legények. Kétségbeejtő, zordon hetek I. V- 1 -
