Városi reáliskola, Esztergom, 1942

15 Az iskola múltjának elismerése volt ugyanezen év április 30-án Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter látogatása, aki egyben megtekintette a város tulajdonát képező és az állami főreáliskolává fejlesztendő iskola részére kiszemelt helyiségeket. A fejlesztést még ugyanazon év július 25-én a 18.658. sz. rendelettel engedélyezte. A tanulók száma ebben az évben 149. Az új osztály : a negyedik (az akkori főreáliskola I. osztálya) 1873. okt. 1-én nyílt meg. 1875-ben fontos változás történt a reáliskolák szervezetében. Trefort Ágoston vall. és közokt. miniszter az eddigi hatosztályos (3+3) reáliskolákat nyolcosztályú főreáliskolákká szervezte át és az érettségi vizsgálat tartásának jogát rájuk is kiterjesztette. Ezen rendelkezés szerint tehát az alreáliskola négyosztályos lett s ezért az immár négy osztállyal biró esztergomi reáliskola is csak alreáliskola maradt. 1883. december 19.-én Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter, hogy az intézet állapotáról biztos tájékozást szerezzen, Szász Károly min. tanácsos és Dr. Lutter Nándor főigazgató kíséretében immár másodszor tisztelte meg látogatásával az intézetet. A látogatás eredménye, hogy az állami közoktatásügyi költségvetésbe évi 2000 frtot állított be államsegélynek, s ezzel az alreáliskola fennmaradását biztosította. 1905. január 7-én a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 579. sz. rendeletével az iskola államosítása ügyében új tárgyalás felvételére hívja fel a várost. A tárgyalások elhúzódnak. Az iskolafenntartó város az érdekelt szülők sürgetésének engedve, 1907-ben, az iskola fennállásának 50-ik évében az V. osztály megnyitására kért és Gyapay Pál főispán, Kmety Károly esztergomi, Zlinszky István és Szemere Miklós vármegyei országgyűlési képviselők közbenjárására kapott is engedélyt. A vele járó költségek fedezésére az 1907/8. isk. évre 3000 korona rendkívüli államsegélyt is utalványozott gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter. A főreáliskolává fejlesztés hírére az I. osztályba . jelentkezett 85 tanuló az osztály párhuzamosítását tette szükségessé. A megnyitott V. osztállyal együtt egyszerre kettővel több tanterem vált szükségessé. Az iskola nem fért el eddigi épületében, s a város a szentferencrendi székház nagyobbik részét bérelte ki az iskola céljaira. A fokozatos fejlesztésnek most már semmi sem állta útját, a növekvő terhekkel arányosan emelkedett az állami hozzájárulás összege, is. 1911-ben a közoktatásügyi minisztérium megadta az intézet V—VIII. osztályának a nyilvánossági jogot és az érettségi vizsgálat tartásának jogát is. Az első érettségi vizsgálat az 1911. év júniusában, fennállásának 54-i'k évében folyt le az intézetben. A tanulók száma az 1910/11. tanévben 315 volt. A bérelt helyiség azonban csak átmenetileg lehetett otthona az iskolának, s felmerült az állandó otthon megépítésének szükségessége. A minisztérium 8175/1911. sz. rendeletével hajlandónak nyilatkozott a reáliskola államosítására és felépítésére s az iskolafenntartó várostól 3 katasztrális holdnyi ingyen-telket s a kb. 900.000 korona állami költséggel tervezett hatalmas új épület emeléséhez 150.000 korona hozzájárulást kivánt azzal, hogy a kiszemelt telket a városnak közmüvekkel ellátni és a határoló utcáikat burkolnia kell. Ez — a telek 120.000 korona vételárával együtt — majdnem 200.000 korona újabb terhet jelentett az anyagilag szűkös városi háztartásban. Ezért a város a 150.000 kor. készpénzhozzájárulás elengedéseért folyamodott. Csernoch János dr. hercegprímás öeminenciája hathatós támogatásával ezt el is érte (V. K. M. 35.467/1913. sz.). A minisztérium az 1914/15. évi állami költségvetésbe fel is vette az államosítás és az építés költségének nagyobbik felét. Amikor így már minden készen volt az államosításra, kitört a világháború, s ennele következtében minden nem hadi vonatkozású beruházás a költségvetésből töröltetett. Az államosítás ügye így megfeneklett.