Városi reáliskola, Esztergom, 1939
Az új tankerületi beosztás Dr. Kemenes Illés — Csaplovics József tanker kir. főigazgatók. A m. kir. Kormány a 6070/1939. M. E. számú rendelettel 1939. szeptember l.-i hatállyal új tankerületi beosztást léptetett életbe s ennek folytán iskolánkat az idei tanévtől kezdődően a budapestvidéki tankerületből az egyik újonnan létesített tankerületbe, a komáromiba sorolta be. Iskolánk alapításakor (1857.) a budapesti tankerületi főigazgatósághoz tartozott. Az 1883. évi XXX. t.-c. az országot 12 tankerületre osztotta s ekkor létesült a budapestvidéki tankerületi kir. főigazgatóság is. Működését 1884. május havában kezdte meg. Intézetünk azóta ebbe a tankerületbe tartozott. A budapestvidéki tankerület főigazgatói voltak: 1884—1885-ig Say Móric dr. — 1885—1897-ig Hóman Ottó dr. — 1897—1905-ig Francsics Norbert dr. — 1905—1914-ig Spitkó Lajos. — 1914 —1919-ig Badics Ferenc dr. — 1919—1929-ig Gaal Mózes. — 1929—1933-ig Acsay ..István dr. — 1933. óta Kemenes Illés dr. Ötvenhat évig tartozott tehát iskolánk a budapestvidéki tankerületbe s annak nagynevű főigazgatói, mindegyike a magyar közoktatásügy egy-egy kiválósága, irányították több mint félszázadon át nevelő-oktató munkáját. Ez a hosszú munkaközösség a tankerületben nemes hagyományokat és hasznos szokásokat eredményezett, amelyek a munkát folyamatosabbá, egyenletesebbé tették. Az iskolavezetőknek a tankerületi igazgatói értekezleteken való gyakori személyes találkozása, az egymás iskoláiban való vizsgái elnökléskor és egyéb alkalmakkor a különböző tanártestületekkel való érintkezés egymás munkájának kölcsönös megismerésére és megbecsülésére vezetett s ez olyan benső, igaz kartársi kapcsolatokat létesített a tankerület iskolái között, hogy ezeket a lelki kapcsolatokat nem tudjuk könnyen és megindultság nélkül megszakítani. A budapestvidéki tankerületben hagyományos előkelően nemes, szeretetteljes és közvetlen tónus, a felügyelet és vezetés megértő és serkentő módja, amely minden tanárból a legnagyobb és legjobb teljesítményt tudta elővarázsolni, olyan élményeink, amelyek nem múlnak el a hivatali kapcsolat megszűnésével sem.