Városi reáliskola, Esztergom, 1939

4 És ott állott ennek a kis csapatnak élén az a sorsküldötte férfiú, aki részt kért ebből a munkából és vállalkozott annak irányítására: vitéz nagybányai Horthy Miklós. Micsoda magasztos érzés volt mindnyájunknak, akik láttuk a budapesti bevonulást, a délceg lovast a tomboló fehér paripán és nyomában újra a fehértollas pompás magyar hadsereget, a még kicsiny, hiányos felszerelésű hadsereget, de a magyart... a miénket! És micsoda erős öntudat áradt szét az egész magyar nemzet lelkében a vérmezői eskünk nyomán, amellyel együtt imádkozta az egész ország a férfias becsület, a hazaszeretet és hűség magasztos, örökké szent igéit! És újból helyreállott a rend, megindult a munka és lüktetni kezdett az élet... Hiába kísérlik meg szomszédaink Magyarország gazdasági és politikai térdrekényszerítését — nem sikerül. A magyarság fejlődik, erősödik, önbizalma, hite nőttön nő, egyes európai hatalmak már kezdenek felfigyelni rá, már kezd itt a Duna völgyében tényezővé válni. Mintha álomképben peregnének le előttünk az egyes jelenetek : az „Igazságot Magyarországnak"-jelszó, a tengelyhatalmak barátsága, majd a külföldi események nyomai, a bécsi döntés nyomán — igen, legmerészebb álmunk valósulásának kezdete, az elszakított Felvidék egy részének visszacsatolása, élén a fehér lovon ülő legendás vezérrel, aki számunkra mindezt megszerezte és akinek mindezt köszönhetjük : vitéz nagybányai Horthy Miklóssal. Nem volt magyar ember, aki ne sírt és ne újjongott volna egyszerre, akinek lelke ne csordult volna túl az örömtől és fékevesztett boldogságtól, és aki még most is ne érezné ezeknek a történelmi boldog óráknak újjongó mámorát. Vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzója húsz esztendő nehéz és eredményes országlása után, ott áll a nemzet élén, és alakja szorosan összeforrott