Városi reáliskola, Esztergom, 1938

54 még idegenek mozogtak otthonosan, Mécs László költeménye jut az eszembe: Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld. — Ez a föld, ahol most állunk, mindig a miénk volt ugyan, de 20 idegen járomban töltött esztendő után mégis csak el kell hoznunk a mi vérünktől piros oltógallyat, hogy az maga szerint alakítsa ennek a földnek jövő életét. — Reátok gondolok, ked­ves fogadalomra kész cserkészfiúk! A magyar cserkészeszme harcosaivá sze­gődtök itt ma, amikor fogadalmat tesztek, hogy híven fogjátok kötelesség­teket teljesíteni Istennel, Hazátokkal és embertársaitokkal szemben. — A cserkészmozgalom célkitűzéseiben megacélosodva közelebb kerültök Isten­hez, Krisztushoz és vállaljátok, hogy hívebb hívők, krisztusibb keresztények akartok lenni környezetetekben. Magyarabb magyarok lesztek, hűen megállva helyeteket hazátok érdekében, akár csendes, sokszor talán jelentéktelennek látszó munkát kíván is tőletek ez a drága magyar föld, akár pedig hősies kiállást. Emberebb emberek akartok lenni, megbecsülve embertársatok minden munkáját és széppé téve magatok körül az életet. Erre tesztek ti itt most fogadalmat. Bele akarjátok oltani a cserkészeszmét a társadalomba. Hiszem, hogy ha csakugyan híven teljesítitek a ma vállalt kötelességet, akkor valóban még szebb lesz ez a föld." Az évi jelentés végére érve, még néhány dolgot kell megemlítenem : 1. A csapat tovább nem lehet el sátrak nélkül! Az elmúlt nyári nagy tábor kétszer akkora létszámmal indult volna, ha idejében meg­kapjuk a sátrakat. A Szövetség, sajnos, csak kevés sátrat tud adni, azt sem adhatja olcsón és semmiképen sem tudja abban az időben, amikor szükségünk van rá, és abban a mennyiségben, amennyi kell a csapat­nak, rendelkezésre bocsátani. Pár éve megkezdte az olcsó sátorakciót, amit évente újra meghirdet. Egy ilyen olcsó akcióba kapcsolódott bele a csapat, amikor május hó folyamán lekötött 8 darab rover-sátrat. 2. A már többször említett tiszthiány az idén majdnem odáig vezetett, hogy nem tudunk jelöltképzéssel foglalkozni. Az őszi mozgó­sításkor egyszerre 3 tiszt hagyta el a csapatot. Áprilisban egy agilis fiatal pap, Szölgye'my József hittanár hozta meg azt a nagy áldozatot, hogy elfoglaltságai mellé még a Sirály-jelöltek kiképzését is elvállalta. Soha el nem múló hálánk és köszönetünk érte ! 3. Csónakállományunk kiegészítés alatt. A kajaképítés lassan ha­lad, de négy darabnak a váza már össze van állítva. Befejezésük egye­dül csak pénzkérdés. 4. A csapatvagyon újabb gyarapodását jelenti a könyvtári állo­mány nagyobbodása. Ajándék Prommer István őrsvezetőtől a Zászlónk V., XI., XII. évfolyamai; vétel 12 kötet ifjúsági cserkészvonatkozású mű; kiegészítve és bekötve 6 évf. régi Magyar Cserkész. Összesen 18 drb gyarapodás. Újabb adományok: Barcza Lajos intéző 10 m. brikett és 7 drb. pad az otthon fel­szerelésére, Prommer István 1 cserkészing, 1 pár cserkészcipő, Kárpáti Miklós kocsikerekek és tengely. Töldezsán István fakereskedő csónak­hoz faanyag, Schmied Ernő ny. főerdőtanácsos fényképező gép és kazetták, Esztergomi Takarékpénztár 60 P táborozási segély, Esztergomi Iparbank 50 P táborozásra, Dorogi bánya élelem, irodai és egyéb cikkek, dr. Frey Vilmos alispán 100 P táborozási segély, Pfaff Károly gyárigazgató csónakalapra 20 P, Metternich uradalom Becska Károly igazgató útján 50 P csónakalapra, Mattyasóvszky Dezső folyamőr­kapitány egy szandolin. Jelen sorok lezárása után érkező adományokat a következő Évkönyvben fogjuk nyugtázni. Mindazoknak, akik nehéz körülmények közt dolgozó csapatunknak bármi módon segítségére

Next

/
Oldalképek
Tartalom