Városi reáliskola, Esztergom, 1938

15 A már négyosztályú alreáliskola a magas kormány részéről több ízben hangoztatott ígéret után abban a reményben kezdte meg az 1874/75. iskolai évet, hogy állami főreáliskolává fog átalakulni. De a remény virágai a bekövetkezett mostoha pénzviszonyok miatt hamar elhervadtak. Annyi eredménye mégis volt a miniszteri látogatásnak, hogy az 1883—84. évtől kezdve évi 2000 forint államsegélyben részesült az iskola. 1905. január 7-én a kultuszminisztérium 579. számú rende­lettel a reáliskola államosítása ügyében új tárgyalás felvételére hívta fel a várost. De a tárgyalás ismét megakadt a már ismert indokolással. Ennek ellenére a város közönsége a reáliskola fennállásának 50-ik évében az V. osztály megnyitására kért és — Gyapay Pál főispán, Kniety Károly városi, Zlinszky István és Szemere Miklós vármegyebeli országgyűlési képviselők közbenjárására — kapott is engedélyt. Sőt a velejáró költségek fedezésére az 1907/08. iskolai évre 3000 korona rendkívüli segélyt is utalványoz gróf Apponyi Albert kultuszminiszter. A főreáliskolává fejlesztés hírére valósággal megrohanják az iskolát az I. osztályba iratkozók: a beiratkozott 85 nyilvános tanuló a párhuza­mosítást, a megnyitott V. osztály az eddigi 4 helyett 6 tanteremről való gondoskodást tett szükségessé. Ezért a város kibérelte a szentferenc­rendi társház erre a célra átengedett részeit. A fokozatos fejlesztésnek most már semmi sem állt útjában, annál kevésbbé, mert a növekedő terhekkel arányosan emelkedett az állami hozzájárulás összege is. A nm. VKM. 5665/1911. szám alatt kelt rendeletével megadta az intézet V VIII. osztályának a nyilvánossági jogot és az érettségi vizs­gálat tartásának jogát is. Az első érettségi vizsgálatot 1911 június havában tartotta az intézet fennállásának 54. évében. Az új épület megépítése most már követelő szükséggé vált. A fenntartó város kéré­sére a minisztérium 8175/1911. számú rendeletével hajlandónak nyilat­kozott a reáliskola államosítására. Csupán 3 kat. holdnyi ingyentelket és az új épület költségeihez 150.000 korona hozzájárulást kért. A városi közgyűlés egyhangúlag megszavazta az ingyentelket meg a hozzájárulást is. A minisztérium kiküldötte megbízottait Esztergomba a telek kiszemelése végett és 7984/1912. számú leiratával a Rudolf­lvanits féle telket fogadta el, amelyet a városnak rendezni, csatornázni, majdan vízvezetékkel ellátni, a határoló utcákat burkolnia kell. Ez — a telek vételárával együtt — közel 200.000 korona újabb terhet jelentett az anyagilag gyenge városi háztartásban. Kérnie kellett tehát a 150.000 koronás hozzájárulás elengedését. Csernoch János hercegprímás hat­hatós támogatásával ezt is elérte. Az elengedést 35.467/1912. VKM. sz. leirat közölte. Az 59/1913. közgy. sz. határozat a kijelölt tejket meg­vette és az államosítás azonnali foganatosítását kérelmezte. És amikor már minden készen volt az államosításra, az államosítás költségeinek nagyobb része fel is volt véve a következő évi állami költségvetésbe, a világháború kitörése miatt újra megakadt az államosítás ügye. A város nehezen viselte a telek vételárának és rendezési költsé­geinek fedezésére felvett kölcsön terhét, de teljesítette a minisztérium­nak erre vonatkozó minden feltételét. Ámde a világháború s annak következményei nagyon nehéz feladatok elé állították az államot is meg a várost is. Az elmúlt 18 év alatt az iskola nevelő és oktató munkája a hivatalos jelentésekben is többször elismerten hatalmas fejlődést

Next

/
Oldalképek
Tartalom