Városi reáliskola, Esztergom, 1937

10 feleltetés nem vallatás ; hanem lélekkel teli közös munka, amelyben kölcsönösen hol a tanár, hol a növendék kerül előtérbe. Ne erőszakoljuk az olyan automata-rendszert, hol a bedobott kérdésre azonnal kiugrik a felelet, hanem türelemmel adjunk időt a gondolkodásra, alkalmat a tévedés helyesbítésére, vezessük rá türelemmel a helyes megoldásra. Ne sértse a tanár türelmetlenségében a növendék bontakozó — s talán ép azért sokszor túlérzékeny — önérzetét, hanem tisztelje, szeresse ezt is benne és nevelje helyes irányban, hiszen a helyes önérzet a személyiségének értékes eleme. A nevelő iskola tanárának felül keil emelkednie ilyen emberi gyarlóságokon s nyugodt, tárgyilagos, mégis meleg jóindulattól vezérelt bánásmóddal igyekezzék megnyerni — a félelemkeltés elkerülésével, a bizalomnak feléje fordításával — növendékei szeretetét. Mindig, minden pillanatban legyen élénk tudatában óriási felelősségének. Vizsgálja meg, figyelje meg sok szeretettel azokat a nehezen boldoguló, sokszor nehezen fegyelmezhető kis embereket, ifjakat; igyekezzék megtudni, miért ilyenek, miért vannak sokszor az utolsó helyen, értelmi vagy jellembeli hibájuk, környezetük az oka-e elmaradásuknak és töprengjen sokat, féltő szeretettel afelett, hogyan, miképen lehetne rajtuk segíteni, állapotukon javítani s őket egy-egy lépéssel az emberideál felé vezetni. Az ilyen légkörben aztán az esetleg szükséges megintésnek, feddésnek, dorgálásnak is egészen más lesz a zengése és eredményesebb lesz a hatása. Ezeket a gondolatokat, a megújulni akaró magyar iskola nevelő alapelveit ajánlom a tanév elején, a legszebb munka újraindulásakor kedves kartársaim és munkatársaim szerető figyelmébe.