Városi reáliskola, Esztergom, 1937

25 gyűlés megengedte, hogy a helybeli főgimnázium növendékei a kellőképpen felszerelt reáltanodai heljiségben tanulhassák a gimnáziumokban rendszeresített új tárgyat, a rajzot Kaan János reáliskolai tanár vezetése mellett. Az iskola munkájának elismerése volt Trefort Ágost kultuszminiszter látogalása is 1873. április 30-án, amikor is megszemlélte a már főreáliskolává fejlesztendő iskola számára kiszemelt Bárány és Feketesas helyiségeket. A kultuszkormány figyelme tebát már ráterelődött az iskolára, amely megérett a főreáliskolává fejlesztésre. Népszerűsége nőttön-nőtt. Simor János hercegprímás (500+200 írt), a Fökáptalan (200-févi 300 frt), az Esztergomi Takarékpénztár (200 frt), az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank kisebbnagyobb összegeket áldoztak a reáliskola fenntartására. A már négy osztályú alreáüskola a magas kormány részéről több ízben hangoztatott ígéret után abban a reményben kezdte meg az 1874—75. iskolai évet, hogy állami főreáliskolává fog átalakulni. De a remény virágai a bekövetkezett mostoha pénzviszonyok miatt hamar elhervadtak. Annyi eredménye mégis volt a miniszteri látogatásnak, hogy az 1883—84. évtől kezdve évi 2000 forint államsegélyben részesült az iskola. 1905. január 7-én a kultuszminisztérium 579. sz. rendelettel a reálliskola államosítása ügyében új tárgyalás felvételére hivta fel a várost. De a tárgyalás ismét megakadt a már ismert indokolással. Ennek ellenére a város közönsége a reáliskola fennállásának 50-ik évében az V. osztály megnyitására kért és — Gyapay Pál főispán, Kmety Károly városi, Zlinszky István és Szemere Miklós vármegyebeli országgyűlési képviselők közbenjárására — kapott is engedélyt. Sőt a velejáró költségek fedezésére az 1907 — 908. iskolai évre 3000 korona rendkívüli segélyt is utalványoz gróf Apponyi Albert kultuszminiszter. A főreáliskolává fejlesztés hírére valósággal megrohanják az iskolát az I. osztályba íratkozók: a be iratkozott 85 nyilvános tanuló a párhuzamosítás, a megnyitott V. osztály az eddigi 4 helyett 6 lanteremről való gondoskodást tett szükségessé. Ezért a város kibérelte a szentferencrendi lársház erre a célra átengedett részeit. A fokozatos fejlesztésnek most már semmi sem állt útjában, annál kevésbbé, mert a növekedő terhekkel arányosan emelkedett az állami hozzájárulás összege is. A nm. VKM. 5665/1911. sz. a. kelt rendeletével megadta az intézet V.—VIII. osztályának a nyilvánossági jogot és az érettségi vizsgálat tartásának jogát is. Az első érettségi vizsgálatot 1911