Városi reáliskola, Esztergom, 1936

18 Iparbank kisebb-nagyobb évi összegeket áldoztak a reáliskola fenntartására. A már négy osztályú alreáliskola a magas kormány részéről több izben hangoztatott igéret után abban a reményben kezdte meg az 1874—75. iskolai évet, hogy állami főreáliskolává fog átalakulni. De a remény virágai a bekövetkezett mostoha pénzviszonyok miatt hamar elhervadtak. Annyi eredménye mégis volt a miniszteri látogatásnak, hogy az 1883—84. évtől kezdve évi 2000 forint államsegélyben részesült az iskola. 1905. január 7-én a kultuszminisztérium 579. sz. rendelettel a reáliskola államosítása ügyében új tárgyalás felvételére hívta fel a várost. De a tárgyalás ismét megakadt a már ismert indokolással. Ennek ellenére a város közönsége a reáliskola fennállásának 50-ik évében az V. osztály megnyitására kért — Gyapay Pál főispán, Kmety Károly városi, Zlinszky István és Szemere Miklós vármegyebeli országgyűlési képviselők közbenjárására — kapott is engedélyt. Sőt a velejáró költségek fedezésére az 1907/908. iskolai évre 3000 korona rendkívüli segélyt is utalványoz gróf Apponyi Albert kultuszminiszter. A főreáliskolává fejlesztés hírére valósággal megrohanják az iskolát az I. osztályba iratkozók. Az I. osztályba iratkozott 85 nyilvános tanuló a párhuzamosítást, a megnyitott V. osztály az eddigi 4 helyett 6 tanteremről való gondoskodást tett szükségessé. Ezért a város kibérelte a szentferencrendi társház erre a célra átengedett részeit. A fokozatos fejlesztésnek most már semmi sem állt útjában, annál kevésbé, mert a növekedő terhekkel arányosan emelkedett az állami hozzájárulás összege is. A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Minisziérium 5665/1911. sz. a. kelt rendeletével megadta az intézet V.—VIII. osztályának a nyilvánossági jogot és az érettségi vizsgálat tartásának jogát is. Az első érettségi vizsgálatot 1911. június havában tartotta az intézet fennállásának 54. évében. Az új épület megépítése most már követelő szükséggé vált. A fenntartó város kérésére a minisztérium 8175/1911. számú rendeletével hajlandónak nyilatkozott a reáliskola államosítására. Csupán 3 kat. holdnyi ingyentelket és az új épület költségeihez 150.000 korona hozzájárulást kért. A városi közgyűlés egyhangúlag megszavazta az ingyentelket, meg a hozzájárulást is. A minisztérium kiküldötte megbízottait Esztergomba a reáliskolai telek kiszemelése végett és 7984/1912. sz. leiratával a Rudolf-Ivanits-féle telket fogadta el, amelyet a városnak rendezni, csatornázni, majdan vízvezetékkel ellátni, a határoló utcákat burkolnia kell. Ez — a telek vételárával együtt — közel 200.000 korona újabb terhet jelentett az anyagilag gyenge városi háztartásban. Kérnie kellett tehát a 150.000 koronás hozzájárulás elengedését. Csernoch János hercegprímás hathatós támogatásával ezt is elérte. Az elengedést 35.467/1912. VKM. sz. leirat közölte. Az 59/1913. közgy. sz. határozat a kijelölt telkeket megvette és az államosítás azonnali foganatosítását kérelmezte. És amikor már minden készen volt az államosításra, az államosítás költségeinek nagyobb része fel is volt véve a következő évi költségvetésbe, a világháború kitörése miatt újra megakadt az államosítás ügye. A város nehezen viselte a telek vételárának és rendezési költsé-