Városi reáliskola, Esztergom, 1934

t Dr. Mattyasóvszky Kasszián c. tankerületi kir. főigazgató, a budapesti szentbenedekrendi reálgimnázium igazgatója Tragikus halála 1935. május 23-án Budapesten mint az elemi csapás, oly váratlanul jött és lelke mélyéig megrendí­tett mindenkit. Szülők, jó barátok, volt tanítványai és kar­társai egyaránt fájdalommal gyászolják korai elmúlását. A magyar pedagógusok között külön hely illette őt. Nagy aktivitás, fáradhatatlan munkakészség, alapos tudomá­nyos felkészültség, lelkes hivatásszeretet és rátermettség — talán — bár ritkán — akad még hasonló mértékű; de olyan tiszta lélek, olyan szerető' szív, akkora jóság, önzetlenség, áldozatkészség, mint aminő Őbenne volt, alig van hozzá hasonló. Pedagógus volt a szó legősibb és legtisztább értelmében. Ilyen csak ritkán terem Isten kegyelméből. Ezért oly nagy veszteség az ő korai halála a magyar nevelésnek, tanügynek. Esztergomban született, itt végezte középiskoláit a bencésgimná­ziumban, itt volt tanára az őt nevelt intézetnek 14 évig, majd ugyan­annak igazgatója 7 évig, 1931-ig, Budapestre történt áthelyezéséig. Huszonegy évi itteni tanári és igazgatói működése alatt intézetünknek mindig őszinte jóbarátja, tanártársainak mindig nemeslelkű, előzékeny, segítésrekész kartársa volt. Amikor a világháború folyamán intézetünk 7 tanára hadiszolgálatra bevonult, készséggel ajánlotta fel segítségét a tanítás ellátásában. Három évig, az 1916/17—1918/19 háborús tanévek­ben tanított intézetünkben. Majd amikor két év múlva intézetünkben a francia tanszék megüresedett s a pályázat eredménytelen maradt, megint ő volt az, aki az 1921/22—1923/24. tanévekben nagy ambícióval és buzgósággal segített a francia órák ellátásában. Részben tehát a mienk is volt az ő kedves személye és értékes tanári munkája. Mi is gyászolunk. Ennek adott kifejezést intézetünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom