Városi reáliskola, Esztergom, 1934

24 das, was man lernt, und für die Lernarbeit selbst ist der Bildungserwerb entweder ein rein mechanisches, oder ein erzwungenes, oder ein kait pflichtmássiges Tun." (Gaudig, 64. I.) Erős érzelmeket akarunk kelteni, amelyek képesek a gondolkodást és cselekvést szokássá tenni (Payot). Az igazi nevelés „a gyermek lelkében a képzeteknek képzetekkel, a képzeteknek érzelmekkel s a képzeteknek cselekvéssel egybekötött rendszerének a szervezése."

1 A lelki életnek egysége arra utal bennünket, hogy a merő intellektualizmussal szemben

2 az egész embert tartsuk szem előtt: értelmi, érzelmi és akarati tehetségeivel egyetemben. Ennek a totalitásnak a kívánalmát, mint elvet, többen hangoztatják, de Nagy László volt az első a magyar pedagógiában, aki azt gyermekfejlődéstani alapon épült Didaktiká-jában következetesen keresztül is vitte. „Oktatásunk keresztülvitelében — mondja — tartsuk mindig szem előtt a totalitás, vagyis az egész egyénre való hatás módszertani törvényét. Minden egyes tanításunkat úgy állítsuk be, hogy az hasson az egész gyermek-egyénre, tehát a gyermek érzelmeire is, erősítse, vagy módosítsa társadalmi, erkölcsi, hazafias, vallásos s egyéb felfogását, teremtsünk szellemet a gyermek lelki világában, amely nyilvánuljon meg közvetlenül az ő cselekedeteiben, ítéleteiben."

3 Ezt a „szellem"-et, ezt az állandó szellemi habitust kialakítani, a munkára, tevékenységre, ismeretszerzésre irányuló akaratot mozgásba hozni a célunk az érzelmek keltésével. „A belátáson és ítélésen kívül — mondja Fináczy — kell valami másnak is lennie, aminek impulzív ereje van, ami megindít, ami mozgásba hoz, ami lökést ad, ami valóra váltja az akarati elhatározást, ami energiát ad az akaratnak, még pedig nemcsak pillanatnyi energiát, hanem a jellemesség érdekében szükséges állandó energiát is. Ez a valami nem lehet más, mint az érzelem."

4 Az érzelmek keltette energia „impulzív ereje" az érték-élmény útján az érdeklőáés lelki jelenségében fejeződik ki. Miután ezzel az 1 Payot: Az akarat nevelése. 124. 1. 2 V. ö. Szlányi Lajosné: A nevelés lélektana Welton J. angol műve nyomán. Bpest. 1912. (A Magy. Qyermektanulm. Társ. füzetes váll. 7. füz.) „A nevelést uralja a szellemi életnek túl-intellektuális felfogása, a nevelés így szinonim az iskolázással, iskolázás az oktatással, és nevelés alatt az értelmi erők fejlesztését értik csupán." 7. 1. 3 Nagy László: Didaktika gyermekfejlődéstani alapon. A nyolcosztályú fegységes népiskola tanterve. II. rész: Az 5—8. osztály tanterve és didaktikai problémái. Bpest, 1921. (Gyermektanulmányi Könyvtár 8. köt ) 61—62. 1. 4 Fináczy: Világnézet és nevelés. Az értelmi és erkölcsi nevelés viszonya. 29. 1.