Városi reáliskola, Esztergom, 1932

A latin nyelv a reáliskolában. A nagymélt. Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium már az 1887. évi 8296. sz. rendelettel lehetó'vé tette, hogy a latin nyelv, mint rendkívüli tantárgy a reáliskolák felső osztályaiban tanítható legyen. Ennek a rendelkezésnek célja az volt, hogy azokat a növendékeket, akik a reáliskolai érettségi vizsgálaton kívül a latin nyelvből kiegészítő érettségi vizsgálatot kívánnak tenni, ebbeli tanulmányaikban elősegítse. A latin nyelvnek a reáliskolába való behozatalával a reáliskola olyan helyzetbe jutott, hogy — a theologiai és a klasszika-filológiai tanári pályákat kivéve —minden képzelhető pályára készíti elő növendékeit. A 28.747/1932. V. ü. o. számú vallás- és közoktatás­ügyi miniszteri rendelet újra megállapítja ennek a rendkívüli latin tanfolyamnak a tantervét, tananyagát, óraszámát és felvételi szabályait. Eszerint a tanfolyam a reáliskola V—VIII. osztályaiban rendeztetik, az V. osztályban heti 4, a többi osztályban heti 3 órában. Részt vehetnek benne — önkéntes jelentkezés alapján — olyan tanulók, akik a reáliskola többi rendes tantárgyaiból legalább elégséges eredményt tanúsítottak. Azon tanulókat azonban, akik a félév végén egynél több rendes tantárgyból elégtelen előmenetelt tanúsítottak, vala­mint azokat is, akik a latin nyelvi tanfolyamon, habár megszakítással, a heti órák kétszeresét igazolatlanul mulasz­tották, a tanfolyamból ki kell tiltani. Újítás a rendeletben, hogy a latin nyelvi tanfolyamot szabályszerűen végző realista tanulóknak nem kell idegen intézetben (gimnáziumban vagy reálgimnáziumban) vizsgá­latra állaniok, hanem a vizsgálatokat, még a kiegészítő latin nyelvi érettségi vizsgálatot is, a tanév végén saját intézetükben, saját tanáraik előtt tehetik le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom