Városi reáliskola, Esztergom, 1932

19 tartotta az intézet, fennállásának 54. évében. Az új épület megépítése követelő szükséggé vált. A fenntartó város kérésére a minisztérium 8175/1911. számú rendeletével hajlandónak nyilatkozott a reáliskola államosítására. Csupán 3 kat. holdnyi ingyentelket és az új épület költségeihez 150.000 kor. hozzájárulást kért. A városi közgyűlés egyhangúlag megszavazta az ingyentelket meg a hozzájárulást is. A minisztérium kiküldte megbízottait Esztergomba a reáliskolai telek kiszemelése végett és 7984/1912. sz. leiratával a Rudolf—Ivanits-féle telket fogadta el, amelyet a városnak rendezni, csatornázni, majdan vízvezetékkel ellátni, a határoló utcákat burkolnia kell. Ez — a telkek vételárával együtt — közel 200.000 kor. újabb terhet jelentett az anyagilag gyenge városi háztartásban. Kérnie kellett tehát a 150.000 koronás hozzájárulás elengedését. Csernoch János hercegprímás hathatós támogatásával ezt is elérte. Az elengedést a 35.467/1912. VKM. sz. leirat közölte. Az 59/1913. közgy. sz. határozat a kijelölt telkeket megvette. A város az államosítás azonnali foganatosítását kérelmezte. És amikor már minden kész volt az államosításra, az államosítás költségeinek nagyobb része fel is volt véve a következő évi állami költségvetésbe, a világháború kitörése miatt újra megfeneklett az államosítás ügye. A város nehezen viselte a telkek vételárának és rendezési költségeinek fedezésére felvett 200.000 koronás kölcsön terhét. De nem adta fel a reményt, hogy végre mégis csak átveszi az állam a nagy költséggel fenntartott főreáliskolát, mert hiszen teljesítette a minisztériumnak erre vonatkozó minden feltételét. Ámde a világháború s annak következményei nagyon nehéz feladatok elé állították az államot is meg a várost is. Az elmúlt 15 év alatt az iskola nevelő és oktató munkája hivatalos jelentésekben is többször elismerten olyan hatalmas fejlődést mutat, aminővel kevés iskola dicsekedhetik. Főképen ez záloga annak a reménynek, hogy a nm. Minisztérium ma sem zárkóznék el az elődei által vállalt kötelesség teljesítése elől, ha ugyanazon tényezők hathatósan támogatnák az államosítás ügyét és a fenntartó város állandóan szorgalmazná. Az új épület tervrajza készen vár a megvalósításra. Bárki megtekintheti a modern pedagógia követelményei szerint szakterem-rendszerűen készült ú. n. miliőiskola tervet. A terv újszerűsége minden bizonnyal megnyerné a minden okos újításért lelkesedő és áldozni tudó kultuszminiszterünket. Az építési költség sem nagy; mindössze 6—700 ezer pengő. Kiegészítésül még néhány adat: 1919-ben a VKM arról értesíti a várost, hogy az igazgató és 5 tanár kinevezésének jogát magának tartja fenn. 5*