Városi reáliskola, Esztergom, 1932
12 meg megszaporodik, oda ne jött volna hozzám és meg ne kérdezte volna, vájjon segíthetne-e nekem. És készségesen segített. De a virág — az mulandó, a mi szeretetünk és hálánk pedig nem múlik el soha. Ép azért maradandóbb emléket óhajtottunk Főtisztelendőségednek a mai napon átnyújtani és azért kérjük, fogadja el mindnyájunk hálájának, szeretetének és elismerésének jeléül ezt a szerény emléktárgyat. A fa, a fém, a pergament, amiből készült, nemes anyag, a nemes lélekhez méltó, akinek felajánljuk. Szeresse továbbra is gyermekeinket úgy, ahogyan — amint azt ez a művészi ezüstplakett is ábrázolja — az isteni Mester szerette őket. A dobozban album van, amelyben kartársai ajánlják magukat Főtisztelendőséged gráciájába. Az album fedőlapján két aranyos évszám: a mai jubileum két határköve. Közöttük és felettük egy alig látható kereszt, mert tudjuk, hogy ez a 25 év súlyos kereszt is volt, hiszen keresztet viselünk sokan, mindnyájan, láthatatlanul s Önnek, a szerzetesnek és pedagógusnak egy személyben, talán kétszeresen is kijutott belőle. De amint itt, az albumon, a kereszt alatt aranyosan ragyog az a két évszám, úgy hisszük és reméljük, hogy minden áldozata: fáradsága, lemondása, munkája, türelme, szeretete és kötelességteljesítése egykoron arany betűkkel lesz fölírva Annál, aki belelát a szívekbe, aki egyedül az Út, az Igazság és az Élet s aki benedikálja azokat, akik az Ő nevében járnak közöttünk. Kérjük a Mindenható bőséges áldását Főtisztelendőséged szeretett és nagyrabecsült személyére, áldja meg a jó Isten mind a két kezével, tartsa meg jó egészségben s a régi, buzgó, fáradhatatlan munkakészségben még nagyon sok éven át a mi ifjúságunk lelki javába, a reáliskola dicsőségére, szegény magyar hazánk és a magyar jövő hasznára 1 Az üdvözlő beszéd után az igazgató átnyújtotta a jubilánsnak a kartársai és az intézet állal felajánlott emléktárgyat: sötét mahagónifából készült fényezett, lapos dobozt, amelynek belső fedőlapját Hellebrand. Béla gimnáziumi rajztanár úr vert ezüst dombormívű művészi plakettje ékesíti, aljában pedig nagyalakú sötétzöld színű, bőrfedelű pergamen-album fekszik. Az album külső lapján az 1907—1932. aranyozott évszámok, közöttük és felettük egy, a bőrborításba színtelenül mélyített kereszt látható. Az album belső pergamencímlapjának gyönyörű rajzdíszeit és szövegfeliratait v. Holló Kornélné Fuchs Nelly úrasszony művészi készségének köszönhetjük. A címlapot követőleg a kartársak fényképei töltik meg az albumot. Az ifjúsági énekkar lelkes éneke után az intézet leánynövendékei kedveskedtek pompás rőzsacsokorral az ünnepeltnek, majd Kemenes Illés dr. c. főigazgató, a szentbenedekrendi gimnázium igazgatója köszöntötte lendületes szavakkal a helybeli középiskolák összes kartársai nevében a jubilánst. Végül Dr. Brenner Antal, városi főjegyző, polgármester-helyettes nyújtotta át Esztergom város közönségének alább közölt közgyűlési határozatát. P. Virágh Raymund mélyen meghatottan néhány szerény szóval mondott köszönetet az ünneplésért, amelyet személyéről elhárított s azt csak mint az iskola munkájának a szülők részéről való elismerését volt hajlandó vállalni. Az igazgató zárószavai után a nagyszámban megjelent szülők körülsereglették a jubilánst, hogy személy szerint is meggratulálják és hálájukról, elismerésükről biztosítsák. * * * A budapestvidéki tankerületi kir. főigazgatóság a következő leiratot intézte a jubilánshoz: „A tanévzáró értekezlet jegyzőkönyvéből tudomásomra jutott, hogy Nagyságod áldásos hittanári működésének 25-ik évét töltötte be.
