Városi reáliskola, Esztergom, 1930

20 szókincse is nagyobb volt. Azelőtt a klasszikus irodalmat is szívesen tanulmányozta a diák, mert íróiról ugyanakkor sokat hallott a történelemben, az újab irodalom élvezését lehetővé tette viszont a VI 11-os diák fejlettebb nyelvi tudása. Most a VII. osztályban a modern irodalom tanulása túlfeszített szóbiflázássá lett. A most folyó iskolai évben, hogy a VII. és VIII. oszt. ugyanazt az anyagot tanulja (ez évben a VIII. oszt. még a régi Tanterv szerint tanul) megfigyelhető, hogy a VIII. oszt., amely az alsó osztályokban gyenge volt franciában, játszva és élvezettel végez el annyi olvasmányt 1 óra alatt, amennyi a VII. osztálynak 2—3 órai megfeszített, kínos munkájába kerül, holott a VII. oszt. a múltban elég erős volt ebben a nyelvben. Megállapítható tehát, hogy az újabb Tanterv nemcsak az időrendi folytonosságot szakította meg, mikor olyan anyagot tárgyaltat először, amely a később tárgyalandón épül fel, hanem a tanulás technikai fokozatosságával sincs összehangolva, mert előbb adja a nehezebb anyagot, azután a sokkal könyebbet. Megbomlik a kapcso latosság, a vonatkoztatás lehetősége több tárgynál, így a történelem, német, magyar nyelvben, mert ezekben állandó a hivatkozás éppen azokra a francia írókra, akiket ezentúl a VIII o.-ban tanulnak. A koncentráció így szenved. * A tanári kar az előterjesztést magáévá tette és az igazgatóság útján felterjesztette a tanker kir. főigazgatósághoz.