Városi reáliskola, Esztergom, 1929

9 akadálya. Mert — sajnos — nagyon sokan vannak olyanok, „akik nem nekik való pályára vetődve vergődnek, mint a szárazra dobott hal és silány munkájukkal nemcsak önmaguknak okoznak testi, lelki e's anyagi kárt, de ártanak az országnak is, amely kevésbbé produktív termelésével elmarad, sőt el is sorvad a nemzetek versenyében .. "

s Már pedig „nem szabad elfelejtenünk, hogy összes társadalmi nyavalyáink több-kevesebb kapcsolatban állanak a pályaválasztással és hogy a helyes pályaválasztás előmozdítása a legjobb prophilaktikus eszköze a szociálpolitikának."

4 A pályatévesztés mélyebb okainak kutatása nehéz feladat. Mindenesetre nagyon tanulságosak Bernays-nak és Sorer-nek még a háború előtt készített statisztikai felvételei. Bernays szerint például 34°/o-a a dolgozóknak minden különösebb ok nélkül „tévedt" rá pályájára, Sorel szerint pedig kerek 20% egyszerűen a szülők kívánságára lépett egy bizonyos pályára, anélkül, hogv valami különösebb kedve, hajlama (nem is kutatva képességét vagy tehetségét) lett volna hozzá. A sok érdekes adat közül csak erre a kettőre akarok most itt nyomatékosabban rámutatni. Világos, hogy olyan fontos kérdésben, mint aminő a pályaválasztás, sem a „véletlen"-nek, sem pedig a nagyon is elfogult szülői óhajnak nem lehet döntő szerepe. A helyes pályaválasztásnak testi, lelki és gazdasági feltételei vannak. A testi alkalmatosság elbírálása az orvos feladata; minden hivatásnak, pályának, foglalkozásnak vannak bizonyos fizikai feltételei, amelyek hiánya előbb-utóbb káros hatásokban fog megnyilvánulni. „Állami érdek, hogy a testileg bizonyos foglalkozási ágakra alkalmatlanok oly pályákra irányíttassanak, melyeken szervezetük nincs veszélyeztetve, sőt megerősödhetik. Hányan kerülnek kórházba, hányan pusztulnak el idő előtt, rokkannak meg rövid idő alatt, kik, ha a pályaválasztásnál orvosi vizsgálatban és tanácsban részesültek volna, a nemzeti munka számára megmenthetők lettek volna !.. ."

5 A lelki alkalmatosság megállapításánál két embernek van szava: a pedagógusnak, (tanítónak, tanárnak) és a pszichológusnak. A lelki fejlődés és a jellem megállapításánál elsősorban a pedagus véleménye az irányadó; a szellemi és fizikai képességek, tehetségek és ügyességek megállapítása a pszichológus feladata. A szülők tehát jól teszik, ha a döntés előtt mindkettő véleményét kikérik. A tanító, a tanár könnyen megközelíthető; a lelki képességek, tehetségek megállapítására is van intézmény helyben: a pszichotechnikai laboratórium és képesség vizsgáló állomás (Széchenyi-tér 6. sz.) Obermüller Ferenc reáliskolai igazgató vezetése alatt, amely megkeresésre minden nevelési és pályaválasztási kérdésben felvilágosítással szolgál a szülőknek. (Értekezni lehet hétfőn d. u. 4—5, péntek d. e. 11 — 12 a laboratóriumban.) A pályaválasztásnál tehát az ifjú testi és lelki alkalmatossága és képességei legyenek döntők, nempedig a szülők elfogultsága, becsvágya, vagy tisztán érzelmi motívumok, bizonyos pályák iránti rokon3 Id. h. 4. old. 4 Dr. Somogyi Manó ny. min. tan., egyet. m. tan. A pályaválasztási tanácsadás közgazdasági és társadalompolitikai szempontból. — Id. h. 6. old. 5 Dr. Somogyi Manó, id. h. 8. old.