Városi reáliskola, Esztergom, 1927

26 mennyi időt foglalkozott (ha egy ív nem elegendő, szívesen adunk második ívet is). A rovatos ív tulső oldalán általános kérdések vannak, amelyekhez a szülő észrevételeit bejegyezheti Kérjük az igen tisztelt szülőket, hogy ezen kérdőívet pontosan kitölteni és észrevételeiket a tanuló megkérdezése nélkül — személyes megfigyelés alapján — bejegyezni szíveskedjenek. A gyermek érdekében indított mozgalom szives támogatását kérve azzal, hogy a kérdőíveket lelkiismeretesen szíveskedjenek kitölteni, szeretettel meghívjuk az igen tisztelt szülőket a jelzett szülői értekezletre. Ezen felhíváshoz csatoltunk egy kérdőívet a következő kérdésekkel: 1. A tanuló neve és osztálya. 2. Kora. 3. Milyen sikerrel végezte eddigi tanulmányait? (osztályonkint: általában jeles, jó, elégséges, elégtelen eredménnyel) 4. Volt-e és mikor fertőző vagy más súlyos betegségben ? 5. Ha igen, ez a betegsége befolyásolja-e tanulmányaiban ? Mennyiben ? 6. Jelenleg szenved-e valamely betegségben vagy testi fogyatkozásban (vérszegénység, angolkór, idegesség, emésztési zavarok? Látása, hallása ép-e?) 7. A szülő véleménye szerint mi az oka a gyermek nehezebb haladásának ? 8. Az iskolai rend melyik intézkedése volna a szülő véleménye szerint a tanuló javára módosítandó ? 9. Milyen intézkedéssel gondolja a szülő a tanuló jobb haladását biztosíthatónak, anélkül, hogy a tanulót azzal túlterhelnők ? 10. A szülő egyéb észrevétele vagy kívánsága. (Aláírás) A kérdőív hátlapján órarendszerű rovatos napi beosztás volt az elfoglaltság bejegyzésére. A felhívás és kérdőívek szétküldése után egy hétre szülői értekezletre hívtuk meg a szülőket. Két csoportban tárgyaltuk meg velük a rendelet és kérdőív intencióit; az alsó osztályos tanulók szülőinek csoportjában Ember József tanár, a felső osztályosokéban az intézeti igazgató vezette a megbeszélést és adott kiegészítő utasításokat a szülőknek a megfigyelésre. A szülői értekezlet után egy hétre bekértük a kitöltött íveket (összesen beadtak 110 ívet), amelyeket azután a miniszt. rendelet értelmében használtunk fel. Mindkét szülői értekezlet után a tanári kar tagjai az érdeklődő szülőkkel külön-külön is megbeszélést folytattak. 22. Tanulmányi kirándulások. I. Félnaposak: a) Földrajzi kirándulás: I. oszt. (vezető: Dr. Rayman János). — b) Természetrajzi: II. oszt. (Ember József), V. oszt. (dr. Rayman János). — c) Gyárlátogatás: IV. oszt.: nyomda, vasöntöde, kályha- és edénygyár; — IV. és VII. oszt.: szesz-, ecetgyár, malom, hizlaló Kenyérmezőn (dr. Rayman János). — VIII. oszt.: villanytelep, karbidgyár, vasöntő Dorogon (Hasenauer Andor). — d) Egyéb: V—VI. oszt.: trigonometriai mérési gyakorlatok (Hasenauer Andor). — V- VII. osztály: hercegprímási képtár (dr. Róth János). — V—VI. oszt.: bazilika és főszékesegyházi kincstár (dr. Marczell Árpád és dr. Róth János). — VI. osztály: Nemzeti szinház előadása 2 ízben (dr. Marczell Árpád). — VIII. osztály: Nemzeti szinház előadása 2 ízben (dr. Róth János). — IV. oszt.: a belvárosi és vízivárosi templom berendezésének megtekintése (Virágh Raymund). — II. Egész napos kirándulás: I. oszt.: budapesti állatkert, Aquincum (dr. Rayman János és Olajos János). — VIII. osztály: Téli tárlat, Szépműv. Múzeum, Országház (dr. Róth János). — III. Két napos kirándulás a Balaton mellé június 25—26 (dr. Csonkás Mihály és Krompaszky Sándor). — Napos őszi és tavaszi napokon a felső osztályok tanulói a rajzórát a szabad természetben vázolási gyakorlatokkal töltötték.