Városi reáliskola, Esztergom, 1917

9 tanára volt, mégis sikerült szerencsésen befejezni, ezt csak a segitő tanár urak önfeláldozó tehervállalásának köszönhetjük és a vállalást engedélyező hatóságok szives jóindulatának. Az intézeti igazgató azért e helyen is szívből fakadt, hálatelt köszönetét fejezi ki első sorban a segitő tanár uraknak, továbbá a szt. benedekrendi főgimnázium és az érseki tanitóképzőintézet igazgatóságának s végre őméltósága dr. Hajdú Tibor pannonhalmi főapát úrnak és a méltóságos érseki tanfelügyelőségnek. Az intézeti igazgatónak jelentése a tanári karban történt íozásokról nem volna teljes, ha nem említené meg, hogy Ember József, intézeti tanár, rokkant főhadnagy mégis megkapta felmentését a honvédelmi minisztériumtól 267.509/4 — 1918. sz. határozata értelmében ugy, hogy május 20-ikán szolgálattételre jelentkezett, és hogy ugyancsak szolgálattételre jelentkezett junius 16-án Iványi Páni M. István, intézeti rendes tanár, hadirokkant önkéntes, végül junius 27-én érkezett haza három évi orosz hadifogság után mint csererokkant Hdber János intézeti rendes rajztanár, népfelkelő honvédfőhadnagy, aki egyelőre még a katonaság kötelékében van, de felmentése és iskolai szolgálatra való elbocsájtása iránt megtörténtek a hivatalos lépések. Ember és Iványi régi tanárokkal megerősödve ujabb reményekkel a végre bekövetkezendő békébe és vele távollévő, küzdő tanártársaink hazatérésébe nézünk eléje az új, jövendő tanévnek. II Intézetünk és a idború. 1. Az intézeti épület. Intézeti épületünk a háború kezdete óta mind ezideig le van foglalva s katonai , tartalékkórházul szolgál. A felszabadítására történt mindenféle lépések eddig teljesen eredménytelenek voltak. Hosszú hónapokon át alig néhány beteg lézengett benne, de most az olasz harctérről ismét érkeztek sebesült és beteg katonák s igy semmi kilátásunk sincs arra, hogy a jövő tanévben rendeltetésének visszaadassék. 2. Ideiglenes hajlékot immár a második tanévben is a helybeli szentbenedekrendi főgimnázium épületében nyertünk, mely épület mind helyiségeit, mind berendezését tekintve újabb iskolaépület s így e tekintetben másra, mint télen az épen csak tűrhető mesterséges világításra és a rosszul fú'thetőségre, alig lehetett panaszunk. Annál nagyobb nehézségek mutatkoztak az idén is, mint már tavaly (I. tavalyi értesítő 5—6. old.) a tanítási órák elhelyezésében. 3. A harmadik és negyedik háborús tanévben, amikor a főgimnázium épületében kaptunk hajiéköt, tanóráink túlnyomó részét (heti 198 órát) délután 2—6, ill. 8-ig voltunk kénytelenek ellátni, délelőttre csak igen kevés (heti 25) óra volt elhelyezhető, mert délelőtt a főgimnázium tanított. A délutáni tanítás nehézségeire, hátrányaira már tavaly (1. értesítő 5. old.) rámu-