Városi reáliskola, Esztergom, 1915

XVIII. „A főreáliskola tanári testületének indítványára az összes esztergomi fiú­és leányiskolák háborús gyermektanulmányi és pedagógiai kiállítás tervével fog­lalkoznak. Ezen ügyben kedden, f. hó 21-én d. u. 5 órakor volt az első érte­kezlet a városház nagytermében, dr. Antóny Béla polgármester elnöklete alatt. Az értekezleten az összes helybeli iskolák (szám szerint 18) kiküldöt­tei megjelentek. Hogy a terv mily nagy pedagógiai fontosságú, legjobban mutatja, hogy az értekezleten a Magyar Gyermektanulmányi Társaság is képviseltette magát Nagy László alelnökkel, a hires gyermek-pszichologus­sal és Ballal Károly titkárral. A polgármester felkérésére Nagy László ala­pos beszédben világította meg a kérdést és a nagy háború hatásai alatt leszűrődő tanulságok miatt a kiállítás rendezését és adatainak feldolgozását nemcsak helyi, de országos fontosságúnak is jelezte. A kiállítás, mondta, nem fog ugyan új pedagógiai elveket eredményezni, mert azok már évez­redek óta meg vannak állapítva, de azt igenis elérhetjük általa, hogy a ma­gyar pedagógiai inkább fog saját lábán járni és nem kénytelen folyton a külföldön leszűrt igazságok szerint igazodni. A háború nyomot hagyott nemcsak a felnőttek, hanem a gyermekek lelkében is. Ezen nyomok meg­ismerésére kell törekednünk s erre igen kedvező eszköz a tervezett kiállí­tás. Az eddigi kutatások is már beigazolták, hogy a magyar lelkekben évez­redes hagyományokon alapuló érzések lappanganak. Ős, eredeti kincsek ezek, melyeket meg kell őriznünk a magyar pedagógia számára. Majd a kidolgozoit tervezetet méltatta, mely már a fővárosi hasonló kiállítás tanul­ságait is felhasználta. A szóló biztosította a jelenlevőket, hogy a kiállítás messze vidék pedagógusait is érdekelni fogja, a Gyermektanulmányi Tár­saság részéről pedig a legteljesebb támogatást helyezte kilátásba. Dr. Mol­nár Szulpic főgimnáziumi igazgató szólt ezután a tárgyhoz s főleg a kiállí­tásból leszűrhető eredmények miatt a tanári kar nevében a tervezethez való hozzájárulását jelenti be. Grúsz Ede Rajmund a főreáliskola, Számord Ignác pápai kamarás, plébános, a Szent Anna-zárda igazgatója az óvodák, és dr. Majer Imre plébános a leányiskolák hozzájárulásáról biztosítják az értekez­letet. Nagy figye met keltett dr. Sebők Imre érseki tanítóképző-intézeti igaz­gató felszólalása, aki, mint említette, kétszer járt Japánban, legelőször az orosz-japán háború utáni esztendőben és tapasztalta, hogy a japán iskolák mint használják fel a háború tanulságait. Második japáni útja alkalmából már arról győződött meg, hogy ezen első alkalommal tapasztalt háborús pedagógiai jelenségek a japán iskolákban egész rendszeressé váltak és nem voltak múló lelkesedés szülöttei. Hasonló pedagógiai tanulságokat meríthe­tett Németország ís a német-francia háború hatásai alatt. A mozgalmat a tanítóképző nevében jóakaratáról biztosítja. Az elemi népiskolák tanítótes­tületei nevében Szölgyémy Gyula igazgató-tanító szintén hozzájárult s részt kiván venni a munkából, de kifejtette aggodalmait a felmerülő nehézségek miatt, melyek arra való tekintettel, hogy az elemi iskolák a folyó tanévben s játos viszonyok között működnek, nem kicsinyelhetők. A felhangzó észre-

Next

/
Oldalképek
Tartalom