Városi reáliskola, Esztergom, 1915

30 szetűek. A szöveget nem változtatják, aminek nyitja az, hogy — amint az az iskolában általánosan tapasztalható — igen kevés a leleményességük. Érdekes, hogy több tanuló — még a kisebbek közül is és olyanok is, akik különben nem tudnak németül — még mielőtt az iskolában a „Wacht am Rhein'' szövegét tanulták volna, már énekelték a német szöveget, persze nem mindig hibátlanul. 13. kérdés: Az ifjúsági könyvtár forgalmában minő változások voltak tapasztalhatók ? Mely könyveket olvasták legszívesebben ? Olvastak-e a tanulók sok háborús vagy hazafias tárgyú könyvet P Az alsó osztályú ifj. könyvtár ó'rének jelentése szerint a tanulók sokat olvastak, főképen kalandos utazásokat, Robinzonszerű elbeszéléseket, harcias, hazafias tárgyú könyveket, csataleírá sokat. Más tárgyú könyvet ritkán, mondhatni egyáltalában nem kértek. Az ötödik osztály tanulói között — tanári felhívás folytán — a hazafias tárgyú regények, elbeszélések, korrajzok (pl. Jósika : II. Rákóczi Ferenc, Rákosi: Korhadt fakeresztek, stb.), valamint az útirajzok nagy kelendőségnek örvendtek. Érdekes, hogy ebben az osztályban a legolvasottabb könyv: Bulwer: „Pompéji pusztulása" volt, amely majdnem minden tanuló kezén megfordult. — A VI.—Vili. oszt tanulókat eléggé lekötötték az előirt irodalmi olvasmányok ; aktuális háborús tárgyú könyvet, folyóiratot főképen az önképzőkör könyvtárából olvastak. A legnagyobb mohósággal mégis mindkét csoportbeliek a képes újságok, folyóiratok után kapkodtak. A „Vasárnapi Könyv" az idén is nsgy kelendőségnek örvendett. 14. kérdés: Az ifjúsági egyesületi életben minő változás volt tapasztalható ? Mivel foglalkoztak szivesebben? Milyen témák érdekelték őket különösen ? Az ifj. egyesületek közül mindkét háborús tanévben csak az önképzőkör működött. Miután azonban a Vli.—VIII. osztályból sok tanulónk bevonult (az idén a VIII. osztályt csak 2 rendes tanuló látogatta), igy az önképzőkör tagjainak száma igen csekély volt s működést alig fejtett ki. Ennek a szerény működés-