Városi reáliskola, Esztergom, 1914

25 Az egyhangú tapasztalat az, hogy e részről igen káros befolyás érte az iskolai munkát. így többek közt az ideiglenes helyiségnek semmiképen sem megfelelő volta, a szertárak hiánya, a városi intézkedések elégtelensége is károsan hatott munkánkra; de főképen az a körülmény, hogy a város élelmezésének rendezetlensége következtében beállott óriási drágaság a legnagyobb részt szegénysorsú tanulóifjúságunk hiányos táplálkozására s ennek következményeképen általános testi erőállapotuknak nagyfokú hanyatlására vezetett (sok volt a vérszegény, sápadt, ájuldozó gyermek, stb.) Az élénk érdeklődésű ifjúság figyelmét e rendezetlenség, az intézkedésekben való kapkodás nem kerülte ki és bizonyára nem erősítette meg bennük a felsőbbség köteles gondoskodásába vetett bizalmukat. Egyébiránt a város hangulata eléggé indefferens volt, úgy hogy e tekintetben sem izgató, sem gátló hatás nem érte az iskolát. 3. kérdés: Miként nyilatkozott a különböző életkorunknak az események iránt való részvéte? Az alsó osztályok tanulóinál ez elsősorban hozzátartozóik iránti aggodalomban nyilvánult. Mivel az események jelentősségét megérteni még alig képesek, inkább azok érzelmi oldala foglalkoztatta őket. A tízperces szünetekben meg egyéb játékidejükben nagy kedvvel végeztek katonai rend és menetgyakorlatokat és boldogan sugárzott szemük, ha dobszóval vonulhattak végig az utcán. Szívesen vállalkoztak mindenre, amivel a saját körükben a sikert előmozdíthatták (szederlevél-, fémgyűjtés, jótékonyság stb.) A felsőbb osztályú tanulóknál ez a részvétel főképen lelkesedésükben nyilvánult. A harctérre vágyódtak, azon meggyőződéstől indíttatva, hogy minden munkabíró tanulónak is kötelessége a hazáért fegyvert fogni. Leginkább a sorozáskor nyilvánult ez a lelkesedés: örömmel mentek katonának s a besorozottakra a többiek csendes féltékenységgel mint osztályuk büszkeségére tekintettek. Az értelmükre tett hatás abban a lázas érdeklődésben nyilvánult, mellyel az új hireket fogadták és az események okait fürkészték. Az érzelmek, észleletek közlésének vágya közös megbeszélésekben, esetleg „politizálás"-ban tört utat magának.