Városi reáliskola, Esztergom, 1910
7 ért történik, a kép esztetikai hatása a lényeges és az ábrázolási mód a fő, melynek nemcsak igaznak, de szépnek is kell lennie. Müvei első sorban a képzelethez és az érzéshez szólnak, a benyomásokból a festői tartalmat a rajzoló egyénisége szerint fejti ki és sikeres gyakorlása határozottan különleges művészi tehetségen alapszik. S mert az előadási módok megválasztásában, felfogás s technika tekintetben teljesen szabadon, egyénileg jár el, csak speciálisan alkalmazható művészi célokra s kizárólag a művész, dilettáns gyakorolja. A midőn az értelmi és festői ábrázolás között fennálló ezen külömbséget Schauschek A. művei nyomán kimutattam, még egy analógiával kivánom ezt jobban megvilágítani. Ph. G. Hammerton jeles angol esztetikus és művész az értelmi rajzolást a prózával, a festőit a költői nyelvvel hasonlítva össze azt mondja, hogy egyszerűen, érthető prózában szükséges, hogy magát kifejezni tudja minden ember, az élet minden körülményei között; a költői nyelvet már csak egyesek — költő, iró, szónok — s különleges körülmények között használják. Foglakozzék az iskola a költői nyelv tanulmányával; ennek minden tekintetben sok haszna van, de elébe kell helyeznünk mindenkire kötelező módon a próza feltétlen és biztos begyakorlását. A költői tehetséget nem teszi tönkre, ha érthető prózában megtanul jól fogalmazni, viszont a tanuló a próza biztos használatának elsajátításával már megszerezte a költői művek megértéséhez a kellő alapot. A mint tehát a próza általános érvénynyel és tűlsülylyal tanítandó, ügy a közhasznú — értelmi rajz is, mint a mire a leendő iparosnak, technikusnak, tudósnak, szóval mindazoknak szüksége van, a kik foglalkozásuknál és szellemi életüknél fogva nem szorítkozhatnak egyedül a szóbeli kifejezésre, hanem igénybe viszik a grafikai közlés módot is. Viszont, amint a költői nyelvet jeles irók műveinek olvastatása elemzése utján ismertetjük meg a tanulók összességével, de gyakorlását csak egyénekre szorítjuk, — úgy a festői (művészi) ábrázolási módot a műalkotások bemutatása révén szemléltetjük minden egyes tanulóval, de gyakorlását csak fakultative engedhetjük meg. A rajzoktatás kezdetben minden tanulóra egyformán kiterjed, magasabb fokozataiban mindig kisebb és kisebb körre