Városi reáliskola, Esztergom, 1906
17 vari káplán, Esztergom kir. városi plébános, mint érseki biztos, a többi vizsgálaton pedig részint az igazgató részint egy-egy szaktanár elnökölt. A kétes és elégtelen előmeneteld tanulókra nézve a vizsgálati felelet jelentékeny beszámításának immár felismert ténye utat nyitott a Rendtartás azon kifejezett intenciójának megvalósulására, mely szerint határozottan megállapítható igyekezet, elismerést érdemlő szorgalom esetén csak oly tanulók utasitandók osztályismétlésre, akikről föl nem tehető, hogy a mulasztást a következő iskolai évben pótolni képesek lesznek. A f. évi tanulmányi eredmény a mérték folytatólagos emelkedése dacára is az előző évhez képest örvendetes haladást mutat. 10. Tornaiigy. A reáliskolai tornatanitás helyiségeit tekintve még mindig a régi nyomon járunk. Semmiféle előnyös változásról sem tehetünk örvendetes jelentést, mert csak súlybodott helyzetről emlékezhetünk meg, arról ugyanis, hogy mig egyrészt a téli tornahelyiség csekély terjedelme és szereléshiánya miatt talán utolsó helyen áll az ország összes középiskolái között, addig másrészt a rendes nyári helyiségtől is meg lettünk fosztva az 1906/7. tanév II. felében azáltal, hogy a szokatlan hosszú ideig tartó, majd megmegujuló árviz ellepvén a nyári tornahelyiséget, maiglan is süppedékes, nyirkos, vizenyős talajt hagyott hátra. E kedvezőtlen helyzetben az igazgatóság ideiglenes használatra elkérte a várostól a „Saskert"-nek nevezett bekerített területet, de ennek használhatósága csak tetemes egyengetési és tisztogatási munka árán lett volna biztositható. Ily áldatlan viszonyok között tornára a távolabb fekvő Kossuth Lajos-utcai elemi iskola udvarát kellett használnunk, főleg azon órákban, midőn az elemi és ismétlőiskolai oktatás háborítlan menete biztosítva lehetett. Kiváltképen a délelőtt 11 — 12-ig terjedő tanórák lettek itt értékesítve, nehogy az ide-oda való járással a tornaóra megcsonkittassék. Némely esetben a szigeti sétány is fel lett használva, ahol a sétáló- és járókelő közönség, majd a közlekedő kocsik hátráltatták az ifjúság tornázásának szabályszerű menetét. Az előadottakból látható, hogy a reáliskolai ifjúság tornaoktatását nem kevés akadály hátráltatja, de mindezek ellenére az ifjúság testi fejlődése a tornázás által jelentékeny lendületet vett, sőt mondhatni, hogy testi ügyességük, szabatos mozgásuk, hatásos erőkifejtésük tekintetében nem maradtak el ama kívánalmaktól, melyeket a tornászszempontok előtérbe helyeznek. X
