Városi reáliskola, Esztergom, 1899

17 Kazinczy maga eredeti művet keveset alkotott. Főereje a fordítás és levelezésében országszerte terjesztett aesthetikája. Mindkettővel sokat használt irodalmunknak s elérte czélját, hogy fölkeltette az irodalom iránti általános érdeklődést és megteremtett egy olyan írói nemzedéket, mely szellemében írva értékes műveket alkotott. Igaz, hogy Kazinczy mindenkit írásra buzdított, lelkes istenfinek üdvözölt mindenkit, aki tollat ragadott. Az is igaz, hogy bírálata egyoldalú volt, a mennyiben nem annyira kifogásolta a rosszat, mint dicsérte a jót, ha csak lelkes buzgóságot tapasztalt, mely nem mindig szerencsésen küzdött meg az akadályokkal. Ennek következménye aztán az lett, hogy sok parlagiság kezdett sütkérezni a dicsőség napsugarában, helyet, elismerést követelt a közönségtől. Azonban a baj még sem öltött nagyobb arányokat, mert maga Kazinczy szólalt föl legerélyesebben azok ellen, kik aesthetikát éppen nem tanultak vala és mégis írásra adták magukat. Kölcsey Ferencznek ezeket írja 1811. II. 25-én „Valljon a mi rettenetes publicumunk kiverettettetik-e indolencziájából ezen megrázás nélkül (Tövisek és Virágok). Valljon íogja-e érezni, hogy dévajkodni seriusabb dolog, mint a gravitást játszani." De bár Kazinczy mindig érdemnek betudja az írást, ha kevesebb tehetséggel is, de határozott aesthetikai törekvéssel tollat ragad valaki, mégis kíméletlen kritikát követel azokkal az Írókkal szemben, kik szerinte a szép megalkotására nem törekedtek. „De mi által kellene tehát azt a mi lethargiába sülyedett és süllyesztett nemzetünket elektrizálni, mert az a sok semmire való román és theatrumi darab, melyek azoknak írójik, fordítójik a nyelv grammatikájának, s a könyvcsinálás mesterségének értése nélkül, mindig írnak és mindig egyformán rosszul, az jobb időket nem hoz reánk. Semmi sem volna pedig hasznosabb, mint a recensiók, még pedig kíméletlen tónusban, ha nem vastagon is. Ami kedves uralkodónk monarchiájában felette sok a himpellér író; ezeknek korbács kell. Ne hidd, hogy úgy majd kevesen mernek írni s elhallgat a jobb iró is. V a g y j ó 1 kell írni vagy épen nem, mert a rossz írásból semmi haszon. (Levele : Cserey Farkashoz 1810. IX. 10. kihagyásokkalidézve.)