Városi reáliskola, Esztergom, 1898

5 kiujítva, inkább a megfogyatkozott és rozzant szereket kellett használatba venni, mi miatt a tornázás fokozását kivánni sem lehetett. Mindezek daczára az ifjúság egészséges erőkifejtése és temparamentumos mozgása a csukló- és tagszabadgyakorlatok révén mégis előtérbe nyomult. A közoktatási magas kormány intentiojához képest nem hiányoztak egyes játéknemek sem, melyekből az oroszlánrész a labdajátéknak jutott, mint pl. a kifutós, körbenforgós és stuck néven jelzett labdajátékok. Ebben az ifjúság kiváló kedvet és hajlamot árult el, a mennyiben az arra szolgáló terület azt nem korlátozta. Az erő és önbizalom ébresztésére különböző versenygyakorlatok lettek elővéve, így: versenyfutás, mászás, verseny magasés távolságra-ugrás. E versenygyakorlatoknál elért sikerekről a következő kimutatás emlékszik meg : Versenyfutásban győztesek voltak a II. osztályból: Fischer Miklós, Lacza Ferencz, Martin Ferencz, Stern Rezső, — a III. oszt.-ból Brutsy Jenő, Diamant Sándor, Matáncsevics Gyula, Oswald Lajos. Verseny mászásban győztessé váltak : Dejcző József, Hahn József, Haszpra Ferencz, Merva Béla az I. oszt.-ból; — továbbá : Aranyoss}' Ferencz, Lövinger Sándor, Strobentz Béla és Wanek Henrik a IV. oszt.-ból. Verseny magos ugrásban kitűntek: Merva Béla, Vörös János az I. oszt.-ból; Estélyi István, Lacza Ferencz, Leitner íános, Stern Rezső a II. oszt.-ból; Diamant Sándor, Gogola Ferencz, Héber Bálint a III. oszt.-ból; Grebner László, Strobentz Béla a IV. )szt.-ból. A ki utóbbi ugrás magassága 131 cmt. volt. Verseny távol ugrásban győztesek lettek: Leithner lános, Ölveczky Mihály és Stern Rezső a II. oszt-ból; Gogola "erencz, Héber Bálint és Matáncsevics Gyula a III. oszt.-ból; Araíyossy Ferencz, Czibulka Vilmos, Grebner László, Lövinger Sánlor és Strobenz Béla a IV. oszt.-ból, a kik mind 4 méteren felül, le 5 méteren alul több kevesebb centiméternyi eltéréssel ugrottak. Junius 30-án „Te Deum"-mal és záróünnepélylyel véget ért iz iskolai év. A tanári személyzetben változás történt. B e 11 o v i t s F eencz tanár, ki 1859 óta szolgálta intézetünket és a nevelés igyét, még a tanév kezdete előtt nyugalomba lépett. Az eltávo;ott tanár működésének és intézetünk körül szerzett érdemeinek néltatására az évi Értesítő szűk kerete elégtelen. Nem pusztán az