Városi reáliskola, Esztergom, 1893

14 A beteg asszony nagy fölindulásában görcsöket kap és meghal. Másik boszúját pedig igy hajtja végre : Megvesztegeti a grófi csecsemő dajkáját és a gyermeket titkon egy hasonló figyermekkel cserélteti fel, kit szegény szülei örömest nélkülöztek. E fiú a drámában szereplő gróf Táray Béla. Az öreg gróf Táray mit sem tud a végzetes cseréről, s az idegen gyermeket saját fia gyanánt nevelteti. Mikor Béla eléri tizenötödik életévét, az egykori dajka halálos ágyán elmondja a titkot az apának. A gróf keresti fiát, de eredmény nélkül, és mivel becsülte az ifjú nemes tulajdonait, nem akar zajt csapni és álfiától az apai segélyt megtagadni. Ez még hihető, de hogy a bűnös Alpárinét, felesége gyilkosát és gyermeke elsikkasztóját még most sem vonja számadásra, — ezt Cakó még a gróf romlott lelkületével sem tudja eléggé megmagyarázni. Táray Péter a dráma cselekményének kezdete előtt két évvel meghal. Utolsó óráiban a nevelőt: Margitait fia nagykorúságáig gyámjává rendeli, és rá biz egy végrendeletet, (innen a darab czíme) azon meghagyással, hogy fiának 24-ik születésnapján adja át. Ebben az öreg gróf Táray Béla születésének és kicserélésének titkát fölfedi. De mi történt Táray Péter igazi fiával ? Alpáriné a gróffiút Bécsbe viteti és ott egy félig épült templom küszöbén téteti ki. A gyermeknek ismertető jelül a dajka bal lába újját kitörte. A templom építőmesterének épen akkor halt meg újszülött gyermeke, e helyett felfogadja a talált fiút és saját mesterségére tanítja. Mikor tizenhét éves lesz, nevelő apja meghal, és örökösei a lelenczet elűzik. Kereszti Lőrincz, mert ezt a nevet viseli Táray igazi fia, egy évig elhagyatva csavarog a világban mint kőműveslegény. Egy alkalommal Rómában szt. Péter templomának falát vakolja, mikor az arra átutazó ál Táray Béla vállára üt, és felszóllítja, hogy mutogatná meg az egyház szobrait. Az egyszerű pallérlegény nag}' tűzzel ismerteti Michel Angelo remekműveit, a gróf érdeklődni kezd iránta, elbeszélteti sorsát, — s a vége az, hogy bőkezű Maecenasként szobrászatra kitaníttatni igéri. Kereszti Rómában, később Párisban tanul, a műkiállitá-