Városi reáliskola, Esztergom, 1883

8 Kálmán király az esztergomi zsinaton kénytelen volt az egyházi énekek elfajulása ellen tiltakozni s csak azokat hirdette jogosultaknak, melyeknek az egyház is polgári jogot biztositott. Még negyedik László is hasonló intézkedésre volt utalva. III. (Vallásos költészetünk felosztása. — A XI. század. — Szent István cultusa. — A magyar szentek cultusa. — A XII. század irodalmi maradványai. — A XIII. század. — A Boldogságos Szűz cultusa. — A XIV. század maradványai. — A XV. század hymnusai.) REDET dolgában vallásos költészetünket három csoportra lehet fölosztanunk. Vannak ugyanis latinból átültetett vagy latin izü egyházi és vallásos énekeink, vannak azután egyes vallásos költőinktől származott vallásos verseink s vannak végül a népköltés gyöngyei közt található népies vallásos költeményeink, melyek közül még akárhányat hallunk a templomokban zengedezni. Első vallásos énekeink kétségkívül latinok vagy latinból fordítások voltak, mert a katholicismus a maga kész irodalmával és költészetével fölfegyverkezve meglevő eszközökkel hódította meg a nemzetet. Keresztény vallásos költészetünk első terményei tehát összeesnek a kereszténység terjedésével Magyarországon. Hazánk a keresztény vallás és civilisatio felvétele által a nyugateurópai államok sorába lépett. Az uj vallás uj alkotmány formákkal terjedt el s az európai szellemű átalakulás a bevándorolt nemzetet a műveltebb szomszédok kötelékébe kapcsolta. A Xl-ik század az uj vallás terjesztésével van elfoglalva. A nemzet első hittanitói külföldi papok voltak. Első királyaink az uj egyház vezetését hatalmas alapítványokkal erősítették meg s a katholicismus mély gyökereket vert, melyeket a régi vallás utolsó zendülései már nem birtak megingatni. Első hittérítőink tolmácsok segélyével működtek. Nemsokára már egész magyar hitmesterekkel találkozunk s a benczések rendje már a nép nyelvén hirdette az uj igéket. Egyházi latin Íróink közt találjuk Gellért csanádi püspököt, Escandelinust és Pált, kik mindannyian írott és élő szóval terjesztették az uj vallást. Szent István cultusa már e századtól kezdődik s megható bensőséggel vonul végig az egész magyar vallásos költészeten. Hogy mennyire szerette a magyar nép első szent királyát azt abból is látjuk, hogy Szent István halálakor az országos gyász három évre megtiltotta Magyarország fiainak és leányainak a tánezot s három évig nem hangzott vidám dal kies virányainkon. Népünk Szent István kultusában annyira ment, hogy szinte külön költészetet teremtett emlékezetéről. Oltárképeinken magyar koronával és a magyar király disz-