Városi reáliskola, Esztergom, 1883

15 Egyházainkban uj énekes könyveket kezdenek használni s vallásos költészetünknek e században is érvényesül az a sajátsága, hogy hazánk szomorú sorsa miatt a magyarok védöasszonyához s szent királyainkhoz folyamodik segitségért. Ha a XVI. század legnagyobb vallásos költőjének Balassát mutattuk be, akkor a XVII. század hasonló szelleméül Zrinyi Miklós grófot kell kiemelnünk. Szigeti Veszedelme az első magyar műeposz. Zrinyi Miklós a hasonló nevű szigetvári hős másodunokája nemcsak hazánknak, de korának legkitűnőbb szellemei közé tartozik. Pázmány Péter nevelése volt. Hadjáratainak dicsősége egész Magyarországon rendkívüli népszerűséget biztosítottak neki s az európai fejedelmek vetélkedtek kitüntetésében. Eposzát közönségesen Zrinyiásznak nevezik s tárgya a szigetvári hős története. Legkitűnőbb magyar keresztény eposunk Virgil és Tasso tanulmányozását kétségtelenül vallja, bár a hatalmas mű mind alapeszméjében, mind kivitelében és jellemrajzaiban a legeredetibb alkotások közé tartozik. Alapeszméje az, hogy a bűnökbe sülyedt magyar nemzetet csak erényei válthatják meg. Isten választott népének nevezi nemzetét. Teridentiája a törökök kiűzése. Az eposz nyelve azonban nem oly költői és verselése nem oly folyékony, hogy már kora is méltatta volna. Van még Zrínyinek egyéb vallásos költeménye is. Ezt a Feszületre irta s bensöségével és melegével a század vallásos költeményeinek egyik remeke. Zrínyi lyrai költő társai nagyrészt Balassa Bálint nyomán járnak s a főrangú körökhöz tartoznak. Balassához vagy Zrínyihez hasonlítható tehetség nincsen köztük. Mindannyia Istenhez rimánkodik segitségért s a vallásban keres vigasztalást. Irodalomtörténeti sorrendben elsőnek kell megemlítenünk Rimái Jánost. Szép műveltségű s előkelő állású férfiú, Balassa Bálintnak nemcsak bámulója és kiadója, de tanítványa is. Istenes Énekei Balassa verseivel jelentek meg, melyeket formában, fordulatokban és nyelvben utánoz. Balassa nélkül aligha tehetnénk említést róla. Vallásosabb mesterénél, de nem tehetségesebb. Költészete nagyobbrészt erkölcsi irányú. Minduntalan oktat, mikor vigasztal és tanít, mikor lelkesít. Költeményeiben átalános katholikus hitelvekkel, bibliai vonatkozásokkal, és malasztos vallásossággal találkozunk. A kizárólagosan vallásos Rimái költőtársa, nemzetes Beniczky Péter szentelt vitéz. Magyar Ritmusok czimű költeménykötete elé Bartók István esztergomi vicárius a következő jellemző sorokat irta: „Hogy ezeket a magyar verseket kinyomtattam, oka az, hogy meg akartam mutatni, hogy ha az ember szintén sokat nem tanult és iskolákban nem járt is, ha sokat deákul nem tud is, privato studio csak a munkát és olvasást ne restelje, sok hasznos dolgot cselekedhetik, a mint szegény Beniczky Péter uram.