Városi reáliskola, Esztergom, 1879

14 alább elősorolt darabok megjelentek, lia ezekkel kiegé­szítjük azon kevés, de hiteles adatot, melyek Moliére éle­téből fünmaradtak, és ha ezen müveket közbeigtatjuk azon hézagokba, melyek életrajzában előfordulnak; akkor a költőről teljes és összhangzó képet nyerünk, mely meg­magyarázza azon belső viszonyt, mely az iró élete és szellemi termékei közt fönáll. A szerző ezen azonoso­dása saját termékeivel megfejti azt is, miért képesek ezen müvek még két század után is oly nagy hatást gyako­rolni. Bizonyára azért, mert oly érzelmeket és indulato­kat tolmácsolnak, melyek az egész emberi nem közös tu­lajdonságai ós igy minden időre ráillenek. Moliére kiváló szatyricus hajlama mellett igen ér­zékeny lelkülettel birt, és ez volt valószínűleg főoka ké­sőbbi szenvedéseinek. Mint fölebb említettük, Moliére nem volt boldog családi életben. Már kora delén túl volt, midőn egy nálánál sokkal fiatalabb nővel egybekelt; a választás szerencsétlen volt; a nő nem viszonozta férje érzelmeit és a mellett egyéb rosz tulajdonokkal is birt, miáltal Moliére egész életét megmérgezte. Moliére a Cy­nikus, ki mindig a balga férjek rovására szokott volt nevetni, vak elfogultságban egyszerre azok sorsára jutott, kiket eddig szatyráival kegyetlenül üldözött. Épen ennek a tudata keserű bánattal töltötte el lelkét ós meghason­lásba hozta önmagával. Ezen lelki meghasonlás kútfor­rása volt több oly műnek, melyek közül egy is elegendő lett volna nevét megörökíteni. Igaz, hogy ezen dicsősé­get élctboldogsága árán szerezte meg. Azonban Moliére nem az az ember volt, kit a morális szenvedés megtu­dott volna törni, sőt az, mint a következés mutatta, uj tevékenységre szolgált neki ösztönül; igy keletkezett a föntebb tárgyalt három mű, t. i. Férjek- ős Nők iskolája ós az Embergyűlölő, három comédia, vagy helyesebben tragoedia, melyekben maga a költő a szomorú hős, és mintegy bűnhődésül az elkövetett ballépéseért költött ne­vek alatt maga teszi magát szánalom és nevetség tár­gyává. Ezen szerzemények nem csak a költő folytonos ha­ladásáról tanúskodnak, hanem visszatükrözik azon lelki hangulatot is, melynek befolyása alatt azok keletkeztek. Érdekes és lélektani szempontból bizonyára tanulsá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom