Városi reáliskola, Esztergom, 1878

13 felavatás emléke, a birodalom megdőltéig, fényes ünnepélyekkel tartatott fenn. ') Augustus imperátori hatalma, a ráruházott magas méltóságokból eredvén, csak lassanként fejlődött s a körülmények szerint érvényesítette a maga teljes erejét. A senatusban mint princeps elnökölt, birta valamennyi tartományban a proconsularis hatalmat, ötödszöri consulsága alatt censornak választatott. Mint imperátor rendelkezett a hadsereggel, mint főpap még azon tekintélyt is magához ragadta, melylyel a vallás a nyilvános és magán élet tényeit megszenteli. A római köztársaság s a császári birodalmi alkotmány figyelmes vizsgálata azon eredményre vezet, hogy Augustus felségi hatalmának alapját a tribuni méltóság képezte. A tribunnak személye szent és sérthetetlen volt, személye elleni legcsekélyebb merénylet, halált vont maga után;— egy római polgár halálra Ítéltetett, mert nem köszönté a tribünt,

2)— s habár a patriciusi méltóságok miatt, melyeket viselt, a plebejusi tribunság kötelmeit nem teljesitheté is, palotája nem állhatott éjjel-nappal nyitva a polgárok panaszai kihallgatására, s feladata lévén az atlanti Óceántól, Euphrat partjáig elszórt tartományokban a békét és rendet fentartani, nem tartózkodhatott mindig a fővárosban, mint az a tribunnak a törvény által parancsolva volt, mindazáltal e tisztséggel összekötött sérthetlenséget s jogokat személyére kivánta ruháztatni. E sérthetlenség volt alapja a felségsértési törvényeknek. A ki szóval vagy tettel megsértette a császárt, mint felségsértő, halállal bűnhődött. Ily módon fejlődött a korlátlan császári hatalom a köztársasági formák kímélése mellett. Róma még azt hihette volna, hogy a régi alkotmány állíttatott vissza, ha mindenütt nem ugyanazon egyént látta volna szerepelni. Egyetlen tribun Augustus ; egyetlen hadsereg, Augustus hadserege ; egyetlen consul; egyetlen praetor; egyetlenegy censor; egyetlen főpap Augustus. 0 szerepel a senatusban, a törvényszéken, a templomokban, a táborban, a tartományokban, a nyilvános élet minden mozzanataiban. Augustus jól ismerte a rómaikat s rabszolgákká tette. Tudta ő jól, hogy a római nép előbb-utóbb kezeibe teszi le szabadságát, ha a régi alkotmány formáit biztosítva fogja látni; azért a köztársasági formákat nem rontotta le, hanem csak magára ruházta. Mint Napoleon ő is felélesztette ') Dio Cassius lib. LII. §. 12. 13. 16. — Strabo, Geographia lib. XVII, §. 19. a) Plutarch, Tiberius és Cajus Graechus élete, 32. §.