Városi reáliskola, Esztergom, 1877

17 vei a csillagokat túlsugározza s a homályt messze megvilágítja ; de midőn fénylő világa hirtelen elalszik, a tüneménynek semmi nyoma sem marad : ugy sülyedt vissza Attila hatalma az enyészetbe, nyoma sem maradt a földön, de a dal és monda megtartotta nevét az időkön keresztül, a rómaiak évkönyveiben s a német hősdalokban mai napig él hírneve." A hun birodalom fővárosa még a hunfoglalás idejében is Acil-burg vagy Etcelburgnak hivatott. A hunnok nyomain jöttek az avarok. Durva, nyers nép, mely földváraiból (ring) kétszázadig rettegtette nyugotot, mig Nagy Károly az egész frank erővel őket le nem verte. Az összerabolt megmérhetlen kincsek, melyeket köralaku földsáncaik mögé rejtettek, mind a győzelmes frankok kezeibe került; az avarok pedig szétszórva lassanként a népek tengerébe elolvadtak. Az avar időszakból: Buda, Ülpár, Ung, Nyitra, Vindomina, Sabaria, Tetei, Homor, Bihar néplakta helyek nevei maradtak fenn. A frank uralom alatt hittéritők jöttek az avar földre, kik Nyitra, Eaviana, Julia és Vetvár (Ó-vár) nevü városokban megyés püspökségeket alapítottak. Voltak ezeken kivül Szalapurg, Ortahu, Spizzum, Cell, Temperchen, Ablanza Quartana, Gensi

1) nevü helységekben falusi püspökségek is (Choraepiscopatusok) és pedig valószínűleg a városok csekély száma miatt. Műveltebb állapotokra találunk a szláv uralom alatt. Herder földművelő, baromtenyésztő, ipart és kereskedést űző, békés népnek mondja őket. Zvatopluch morva fejedelem, győzelmei által nagy birodalmat alapított, melyet őseink dúltak fel. Anonymus e kor történetirója jeles várakról és városokról tesz említést. Szól: Pozsony, Esztergom, Pest, Ungvár, Óvár, Tolna, Vasvár, Bihar, Eger, Gömör, Nógrád, Zágráb, Pozsega és Valkó várakról; — Ó-Buda, Nyitra, Veszprém és Belgrád városokról. E várakat és városokat őseink nem dúlták fel, — nem azért mintha talán azok szükségét érezték volna, hanem mert •) Horváth János püsp. Tud. Gyűjt. 1877. III, U,