Városi reáliskola, Esztergom, 1869
9 más ezen egy irányban annál hatalmasabb lesz ugy annyira, hogy több mázsányi vasgolyókat is képes jelentékeny távolságokra vinni. Ezen elven készülnek minden lőfegyverek. A szén mint fölebb érintetett közönséges körülmények közt sem el nem mállik, sem el nem rothad, hanem évezredikig is változatlan marad, mert a levegő semmi hatással nincs rá. Ezen tulajdon hasznos szolgálatot tesz a földbe leásandó fakarók — és oszlopoknál, melyeket e czélból felületesen meg kell szenesiteni, mi által a nedvesség rothasztó hatásának sok időre elejét lehet venni. Magasabb hőmérséknél azonban a szén lényegesen megváltozik a mennyiben a levegő élenyével vegyülve, - vagy köznapi kifejezés szerint — meggyúlva és elégve, légnemüvé válik és elillan. Ezen légnemek egyike a parázsgőz (szénéleg,) másika pedig a borforrásnál is képződő f'ojtólég (szénsav.) Mindegyike e légnemeknek az emberek- és állatokra nézve fölötte ártalmas, sőtnagyobb mértékben belehelve halálos is. Ezen két légnem már sok szerencséltenségnek volt okozója, miéit is érdemes, hogy azt kiváló figyelemre méltassuk. Mielőtt azonban ennek bővebb fejtegésébe bocsátkoznánk, bátor vagyok a nyájas olvasó figyelmét és türelmét a szénnek mint ilyennek még hátra levő tulajdonaira kikérni. Azon körülmény, hogy a szén az élenynyel vegyülni szeret, igen fontos a fémek (metailok) kiolvasztásánál a nyers érczekből. Ugyanis sok fém mint p. o. a vas igen gyakran élenyhez kötve találtatik a természetben. Ezen érezek szénnel izítva az élenyt átadják a szénnek, és igy megszabadulva az élenytöl folynak ki az olvasztó kemenczékböl. Erős izzitásnál a szén magokkal a fémekkel is képes vegyülni; ilyen vegy az öntött vas, mely 5-6%az aczél, mely mintegy l 1 / /2%- és a kovácsolt vas, mely 6 / l u% szénenyt tartalmaz. — Az aczél tehát semmi más mint tiszta vas mely l*/2°/o szénnel van vegyülve. Midőn a széneny az élenynyel vegyül, mindig meleg fejlődik, ezen meleg annál nagyobb, mentől mohóbban történik a vegyülés, és mentől nagyobb tömegek vegyülnek egymással ; az igy fejlődő meleg annyira fokozódhatik, hogy a vegyülő testek kitüzesednek, vagy (gyúlékony gázok jelenléte mellett) lobot vetnek 5 szóval a vegyi erők egymásra hatása gyakorta tüzet szül. Ezen körülménynek köszönhetjük azon lehetőséget, hogy élelemszereinket — melyek nyers használata vagy egészségünket megrontaná, vagy természetünket elvaditaná — a tüz által az emésztésre
