I. István Állami Általános Fiúgimnázium, Esztergom, 1959

autóbusz számára elég keserves út után értünk fel Kékestetőre. Az ország legmagasabban fekvő üdülőháza, a Kékes-szanatórium előtt álltunk meg. Innen még kerek 15 méter választott el bennünket az ország tetejétől. Versenyre keltünk, ki ér fel hamarabb. A csúcson gyönyörű kilátás tárult elénk. Igaz, hogy a Tátrát nem láttuk, de az alattunk elterülő táj, s a szemközti Galyatető bőven kárpótolt mindenért. Élveztük a csodálatosan tiszta levegőt, megnéztük a kékesi televíziós adóállomást s igen sokat fényképeztünk is. Néhány perc múlva azonban autóbuszunk már lefelé haladt a merész, sok helyen félelmetes szerpentinen. Nagy út áll még előttünk, s ezért sietnünk kellett. De csak kellene, mert hűséges jóbarátunk megmakacsolja magát, és leállt. Megkezdődött a totózás, hogy tengelytörés-e a hiba, vagy pedig csak a hűtővíz folyt el. Körülrajozta a sok fiú a motorházat, de ügyes vezetőnk hamar orvosolta a bajt, s gyorsan továbbrobogtunk.

Utunk következő állomása Szilvásvárad volt. Ez már a Bükk, annak is a legszebb, legromantikusabb üdülőhelye. Kiszálltunk az autóbuszból, s gyalog indultunk el a keskeny, sziklás Szalajkavölgybe. Középen hatalmas, meredek sziklafalból tör elő a bővizű forrás, mely az itt lévő pisztrángos tavakat táplálja. Tovább haladva találkoztunk a hegyi patakkal, mely hosszú évezredek alatt szabályos tufalépcsőket rakott alá, s most ezen rohannak végig a „sellők", a Szalajkavölgy híres zuhatagjai. Sajnos, itt nem tudtunk fényképezni, ugyanis az ég beborult. Visszafelé pedig már esőtől kergetve tettük meg az utat az autóbuszig. Szerencésre az út mellett hatalmas levelű „lapuk" nőttek, ezek igen jó szolgálatot tettek az eső ellen.

Sajnos, ezen a napon az idő egyre rosszabbodott, s így zuhogó esőben érkeztünk meg Jósvafőre. Másnap tiszta levegőben, madárcsicsergésre ébredtünk. Délelőtt a jósvafői cseppkőbarlang megtekintése szerepelt műsoron. Az ősember régi szálláshelyére Jósvafő felől jutottunk be. Vezetőnk elmondotta a barlang keletkezését, feltárásának egyes mozzanatait, a cseppkövek kialakulását. A legmegkapóbb élményt a sokszínű, érdekes alakú cseppkövek nyújtották. Ezekben egy kis képzelőerővel különféle alakokat, jeleneteket lehet felismerni. A barlangon áthaladva úgy tűnt, hogy a föld teljes keresztmetszetét láttuk, a természet egyik múzeumát. Mindannyiunk számára egy életre szóló élmény volt ez! Sárospatak felé. vezetett az utunk. Fájó szívvel hagytuk el hazánk egyik legszebb táját, majd Miskolc mellett elhaladva feltűntek a hegyek jellegzetes sátor formái. Ezeken a hegyeken terem a világhírű aszú bornak való szőlő. Mi is megkóstoltuk a híres tokajit, ugyancsak ízlett. A vezető bácsi csak egy nagymálnával üdvözölhette a tájat, mert épségben akartunk eljutni Sárospatakra. Már alkonyodott, mikor á távolban feltűnt a Bodrog ezüst csíkja. Néhány perc múlva megérkeztünk Sárospatakra. Szálláshelyünk egy ragyogó túris- taszállóban volt, ahol a fáradt társaság rövidesen nyugovóra tért.

Patakon először a történelmi nevezetességű Rákóczi-kastélyba látogattunk el. Ebben a városban zajlott le I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona díszes esküvője, itt született II. Rákóczi Ferenc, aki országgyűlést is tartott a híres Lovagteremben. Már a kastély udvarán gyönyörű látvány fogadott bennünket. Egy festett, árkádos, díszes lépcsőház, az úgynevezett Perényi-loggia a reneszánsz Ízlésnek egyik legszebb magyarországi építménye. A vár patinás falai között a Rákóczi-szabadságharc sok fontos mozzanata játszódott le. Sárospatak másik büszkeségét, az ősi pataki kollégiumét szintén megcsodáltuk. Az épületben tanult Bessenyei, Kazinczy, Tompa Mihály s irodalmi, tudományos és politikai életünk sok más kiválósága. A nagymúltú iskola ma a Rákóczi-gimnázium otthona. Nekünk különösen az iskola hatalmas könyvtára tet4?