I. István Állami Általános Fiúgimnázium, Esztergom, 1959

RÉSZLETEK AZ IFJÚSÁGI PÁLYAMŰVEKBŐL Az alábbiakban a tanulók iskolai pálydműveiből közlünk néhány szemelvényt. Kémia. 1. Részlet TAMÁSI LÁSZLÓ II. h. o. t. „A Korrózió és az ellene való védeke­zés" c. dolgozatából: Az elektrokémiai korrózió mindig fellép olyankor, ha különböző aktivitású fé­mek elektrolit közvetítésével érintkeznek egymással. Pl: a cink elektrokémiai kor­róziója sósav esetén: Zu J-H2 S'44 = Zn 504 + H? A színfémek korróziója is elektrokémiai korrózió a legtöbb esetben. A fém mecha­nikai feldolgozása esetén a fém kristályrácsa eltorzul. Más esetben idegen anyag kerül a fém kristályrácsa közé. Ezek az ú. n. zárványok a fémhez viszonyítva eltérő aktxvi- tásúak. Ha a fémre elektrolit kerül, az elektrokémiai korrózió folyamata során a fém felülete lyukacsossá válik, (a fém oldása következtében) s a fém veszít jó tulajdon­ságából, vagy használhatatlanná válik. A korrózió nagy károkat okoz a népgazda­ságban, s ezert igyekeznek a fémeket ettől a pusztító hatástól megvédeni. A védeke­zés fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy évi vastermésünk egy­negyedének megfelelő vastárgy esett áldozatul évente... 2. Részlet BOHÁR LÁSZLÓ II. a) oszt. tanuló „Korunk egyik legfontosabb ásványa a b a u x i t" c. dolgozatából. . . .A napjainkban mind jobban térthódító bauxit-, vagy alumínium-cement kü­lönleges tulajdonságainál fogva talál a portlandcement mellett alkalmazást. Már régen ismeretes volt, hogy a kalciumszilikáton kívül az aluminátok is hidraulikus tulajdonságúak. Fremy már 1865-ben rámutatott a monokalciumaluminát és a víz elegyének rövid idő alatt történő megkeményedésére. £ tudományos megállapítást a francia cementipar használta fel először. Az aluminát tartalmú cement nyersanyaga a bauxit, azidőben csak Franciaországban - Le Bauxban - volt nagyobb mennyiség­ben feltárva. ... A bauxitot általában mint az alumíniumgyártás legfontosabb nyers­anyagát ismerik. Ez valóban így is van. A bauxit legnagyobb jelentőséggel az alumi­nium előállításánál bír.. . Mivel az aluminiumvegyületek nehezen redukál­ható, magát a fémet a régiek nem ismerték, csak 1827-ben sikerült Wöhler- nek előállítani az aluntiniumklorid fémnátriummal való redukciója útján... Az első nagyobb aluminium tömböt „anyagból kapott ezüst" néven az 1855-i párizsi világkiállításon mutatták be. Az aluminium nagybani előállítása azonban csak az elektromos eljárás kidolgozásával vált gazdaságossá. ... A bauxitot a kerámiaipatban is hasznosítják. A legtűzállóbb anyag is meg­olvad a 35. sz. segergulánál. Ha tűzállóbb árut akarnak, akkor a samottot nem tűz­álló anyagból, hanem vasoxidban és kovasavban szegény bauxitból égetik, s ezt ke­verik a tűzálló anyaghoz. Ennél még jobb a bauxitból előállított mesterséges korund és tűzálló anyag keveréke . . . 3. Részlet HORVÁTH GÉZA I. a. oszt. tanuló „Kristályok szerkezete, tulajdon­sága" c. dolgozatából. ... A szilárd halmazállapotban az anyagoknak önálló alakjuk és térfogatuk van. A külső megváltoztatásra iiányuló hatásokkal szemben ellenállást fejtenek ki. Kis erők hatására az alakváltozások rugalmasak, vagyis a deformáló hatás meg­szűnése után a test visszaáll eredeti alakjába. A deformáló erőt tovább növelve elér­hető egy határ, a rugalmasság határa, amelyen túl maradandó alakváltozás, vagyis plasztikus deformáció következik be. Még tovább növelve a deformáló erőt a szilárd 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom