Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1947

20 szép mennyiségű fogkrémet osztottunk szét, ugyancsak a helybeli veze­tőség jóvoltából. A nemesszívű segítségért ezúton is köszönetet mondunk. Pax Bélyeggyűjtő Kör. A kör február hó 14-én alakult meg. Ve­zető tanár: Besenyői Zoltán. Ifj. elnök: Genersich Sándor, titkár: Jóba József IV. o. tanulók, pénztáros : Tóth József, könyvtáros : Szomor Iván ált. isk. tanulók. A kör. célja a bélyeggyűjtés nemes szenvedélyének hódoló tanu­lóink összekapcsolása és rendszeres irányítása. Összejöveteleiket szom­bat esténként tartották. Ezeken előadások szerepeltek a bélyeggyűjfés tudományából, továbbá bélyegcserék, versenyek voltak. A kör tagjait Parecco H. Vilmos és Borz László urak irányították és vezették be a magasabb bélyeggyűjtés ismereteibe. Lelkes és önfeláldozó munkájukért ezúton is hálás köszönetet mondunk. Ifjúsági Sportkör. Az Ifjúsági Sportkör, mint minden esztendőben, ezidén is újraalakult. Legeredményesebben dolgozott a labdarúgószak­osztály. Részt vett az „Ernst"-kupa mérkőzésében, a helybeli középisko­lákkal több mérkőzést bonyolított le, a diákválogatottban játszott az EMVSE, Vasutasok, Rendőrök ellen. Az atlétikai szakosztály mezei futó­versenyt tartott, majd részt vett a Ferencesek által rendezett intézetközi mezei futóversenyen, amelyen a 3., 4., á., 9. és 11. helyet biztosítottuk, így a csapatversenyből győztesen kerültünk ki. Május 1-én résztvettünk a városi váltófutásban. Az ősz folyamán az úszószakosztály részt vett az országos úszóversenyen, tavasszal a MUSz esztergomi propaganda úszóversenyén a helyi számokban : Kapus 50 m mell. I., Szalay II., Bo­gárdy I. 50 m gy. I., Till II., Gonczlik 50 m gyermek-mell. III. helyézést értek el. A tornaszakosztály csapata korláton és nyújtón mutatott be gyakorlatokat a katolikus iskolák május 30-i kulturdélutánján. A szociális nevelés, ez a ma mindenkit közelérintő kérdés, volt -egyike azon elveknek, amelyet évközi munkánkban állandóan napiren­den tartottunk. Arra törekedtünk, hogy ez a mély és örök gondolat a ta­nulók szivébe hatoljon. Minden ember életét, neveltetését és védelmét közösségének: a családnak, az iskolának, a nemzeti társadalomnak, az Egyháznak köszöni. Erdekei is, jövője is azonosak e közösséggel. Ép­pen .ezért ezeknek a közösségeknek viszonzással, áldozatos szolgálattal, az irgalmasság testi-lelki cselekedeteiknek buzgó gyakorlásával tartozik. Kölcsey mondja : „A társadalomban élő ember nem önmagáé". Ha él­ni akar az ember, ahhoz a társadalomhoz kell alkalmazkodnia, melyben él. Az együvétertozás érzése, az egymás megbecsülése, az egymás segíté­se, szeretete — mint ahogy ez az egy Atyánknak a gyermekeihez illik — volt az indíték, amely tanulóinkat serkentette, hogy lelkesen belekapcsolódjanak mindenféle szociális felebaráti mozgalomba. Ennek az elvnek köszön­hető, hogy segítségére siettek nyomorék gyerekeknek gyűjtésükkel, hogy szép összeget hoztak össze missziós célokra, hogy a Vörös Kereszt min­den jótékony akciójába belekapcsolódtak, hogy a szegények karácso­nyát megrendezték, hogy elég szép összeget tudtak az árvízkárosultak­nak, a kat. diákotthonoknak juttatni. Osztályversennyel árusították a Lánc­hídjelvényeket és áldoztak a pesti Szt. István Bazilika újjáépítésére. Eb­ben a versenyben a VII, osztály viszi el a pálmát. A szociális nevelés igazi feladata : az áldozatos élet és a közösség önzetlen szolgálata, vol­tak azok az elvek, amelyekkel szebbé akartuk tenni az életet és boldo­gabbá, megértőbbé az embert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom