Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1940

25 Matkovics Lukács Adolf. 0. S- B. Szül. 1822. febr. 20. Szabadka (Bács vm.); félsz. 1846. júl. 20.; gt. 1846—51. Esztergomban; u. a. 1851-54. Pápán; u. a 1854-60. Komáromban; u. a. 1860—62. Győrött; lk. 1862—65. Celldömölkön; lk. 1865—70. Tényőn ; u. a. 1870—72. Győrszentmártonban; u. a. 1872—88. Láziban; perjel 1888-98. Bakonybélben. + u. o. 1898. ápr- 9-én. Irányeszmék az ifjúsághoz- Komáromi bencés gimn. 1856— 57. évi értes.-ben. - 3—8 old. Dr. Mattyasóvszky Kázmér Kasszián L0 S. B. — L. a növendékek sorában. A bölcselet doktora. Szül- 1879. dec. 6- Esztergom ; félsz. 1902. jún. 29. ; gt. 1902 — 04. Kőszegen; 1904 05. egyetemi tanulmányokat végzett Budapesten ; htsz. és főiskolai tanár 1905 — 07. Pannonhal­mán; gt. 1907—10. Győrött; u. a. 1910—24. Esztergomban ; házf. és gimn. igazgató 1924—31. u. o. ; u. a. 1931—35. Budapesten. A kiváló tanárnak, a jeles tankönyvírónak, az életet áldozatul hozó nevelőnek az ország kormányzója — legmagasabb elisme­jéseképen — a c. kir. tanker, főigazgatói méltóságot adományozta, t Budapesten 1935 május 21-én. Az esztergom-szentgyörgy­mezei temetőben édesapja mellé temették el május 24-én. Esztergom volt testének bölcsője, dajkáló édesanyja s hazája. Lelke a keresztény magyarság első évtizedeinek csillag­lelkeivel rokon. Az intézet nyolc esztendőn keresztül jeles diákja ifjú, érett életének feláldozásával a másik szent hegyre vándorolt. Oltárra tette tiszta ifjúságát, jóságát, ragyogó tehet­ségét, hogy a magyar „ver sacrum" mindene lehessen. A szá­zadfordulókor a magyarság virágoskertjében apostolkodó Maj­láth Gusztáv gróf püspök buzgósága, Prohászka Ottokár pün­kösdi tüze gyűjtötte maga köré a hívó szót felfogó munka­társakat, hogy ne ömöljék veszni Szent István jövőt jelentő öröksége ! A kocsonyás puhaság keserű szájízes tucatemberei helyett Krisztus-tűztől ragyogó szemű s acélgerincre szerelt egyéniségek kellettek, melyek hosszas évtizedek földreszege­zett dogmái mellől az Eget szomjúhozták. — A kongregáció, majd testvéri együttesben a cserkészet irányította a teljesebb életet jelentő eszmények munkálására a lüktető erőket. A lelki élet nagy mestere életrehozza az intézet diákjai között azt a cserkészetet, amelynek annyit köszönhet a jövőbe néző magyar­ság. A munkás magvető évek múlásával a vezérkarba kerül, melynek dicsősége lesz. Fiai, a „Hollók" megszokják az első helyre kerülést nemzeti s nemzetközi szerepléseik során. Nem elégszik meg a szokásos nyári nagytáborok, a cserkészet gya­korlati nevelőiskoláinak megszervezésével. Cserkészeivel bejárja a nagyvilágot, idegen földrészeken fordul meg velük, hogy ismereteik gyarapításával, a vállalkozó kedv felszításával hasz­nálhassanak hazájuknak. — Tankönyveivel a magyar tanügynek tesz nagy szolgálatokat. Átfogó, nagy látása tudja, hogy első a lélek művelése, de gondot kell fordítani a szellem táplálá­sára is, hiszen a jó lélek s a művelt szellem, a rendelkezé­sükre álló egészséges test a haza fennmaradásának legbizto­sabb ígérete. Ebben az irányban fáradhatatlan s szinte meg­döbbentő arányú óriási méretű munkateljesítménye. ír, szervez, jár és beszél annyit, hogv tíz kitűnő vezetőnek becsületére

Next

/
Oldalképek
Tartalom